Kódexek
Kiállítások - tárlatvezetések
Szakkörök
Ritkaságok
Egy gyönyörű könyvtárban
A Piarista közben
Még egy sliderkép
Én vagyok a teszt slider felirat. Hosszú vagyok direkt, hogy
felirat

Hírek

Az Egyház „két tüdővel” lélegzik - Szent II. János Pál pápa

A Pecserszka lavra, ismertebb nevén a kijevi Barlangkolostor a keleti szláv keresztény szerzetesség bölcsője és egyik fontos központja mind a mai napig, mely a 11. század közepétől szolgálja Krisztus ügyét. Az itt élő szerzeteseknek köszönhető, hogy a kijevi Rusz területén elterjedt a kereszténység és ebben szerepe volt egy magyar szerzetesnek is, Mózesnek, akit az orthodox egyház szentként tisztel testvéreivel, Györggyel és Efrémmel együtt.

"És beszéld el fiaidnak!"

E bibliai parancs Mózes 2. könyvében (3,15) olvasható és az egyiptomi kivonulás történetének továbbadására vonatkozik. Ennek emlékére évszádok óta a zsidók egyik legnagyobb ünnepük, a Pészach első két estéjén (Izraelben csak egy) Széder estét tartanak, mely keretében a családfő meghatározott forgatókönyv keretében a gyermek(ek)nek elmeséli a „csodás megmenekülést/kiszabadulást”. Ezt az elbeszélést pészáhi Hágádának nevezik, mely tartalmazza az ilyenkor szokásos imákat és Jahve tettét a zsidó néppel. Ennek a rendnek nagy része a Második Szentély (Kr. e. 516-Kr. u.

Háború a Fekete-tengeren

Könyvtárunk értékes Térképtárral is rendelkezik. Ebből a gyűjteményből emeltünk ki egy különlegességet.

"Száz vasutat, ezeret..."

Néha meglepő kötetekkel is találkozik a könyvtáros az egyházi könyvtárak polcain keresgélve. Ilyen meglepő felfedezés volt a most bemutatásra kerülő kötet is.

A címe: Die Schule des Locomotivführers : Handbuch für Eisenbahnbeamte und Studirende technischer Anstalten.

Szerzői: Ignaz Brosius (1838-1904) és Richard Koch (1838-1904).

A mozdonyvezetők oktatására szolgáló három kötetes, német nyelvű kézikönyv 1873 és 1875 között jelent meg Wiesbadenben. A gazdag illusztrációkkal ellátott mű végigvezet a gőzmozdonyok teljes szerkezetén:

Kávé, tea, csokoládé

A címben sorolt italok ma már természetes részét képezik az európai ember táplálkozásának. De ezek alapanyagai csak importcikként kerülhettek Európába, és ezért csak viszonylag későn kerültek be az európai ételkínálatba. A kávét az Európába betörő és Magyarország egy részét megszállva tartó törökök hozták Európába a 16. században. De a kávé kereskedelme a 17. század elején kezdődött velencei kereskedők közvetítésével. A tea és a csokoládé élvezete kicsit később, a 17. század közepén terjedt el Európában. Előbbi Kínából, az utóbbi pedig Dél-Amerikából.

Petőfi-ritkaságok könyvtárunkban

Könyvtárunk féltve őrzött kincsei közé tartoznak Petőfi Sándor két művének első kiadású példányai. A kötetek habár nagy kincsei könyvtárunknak mégis gyakran kerülnek le a polcokról, mert szívesen mutatjuk be őket az ide látogató diákcsoportoknak. Nemcsak azért, mert tanulmányaikban jelentős szerepet töltenek be Petőfi verseivel, hanem azért is, mert Petőfi maga is tanult – ha csak egy évet is – a pesti piarista gimnázium falai között.

Török ősnyomtatvány Bajtay Antal püspök könyvtárából

A Központi Könyvtár raktári rendezési munkái kapcsán sokszor olyan kötetek kerülnek a könyvtáros kezébe, melyek első pillantásra nem tűnnek különösebben érdekesnek, de a későbbi munka során kis nyomozással kiderül, hogy a kopott borító értékes, különleges könyvet rejt, mely földrajzi és történeti szempontból is messzi vidékekre vezeti a kutatót, érdekes kapcsolatokra mutat rá.

Így tanult a fejedelem… – II. Rákóczi Ferenc ábécéskönyve

Napjainkban természetesnek vesszük, hogy a gyermekek színes képekkel illusztrált könyvekből tanulják meg a betűvetést, melyek rögzítését rövid történetek, mondókák segítik elő. Az alábbiakban az ábécéskönyvek egy korai példányát mutatjuk be, melyből a későbbi II. Rákóczi Ferenc fejedelem is írni-olvasni tanult.

Nyelvújítási törekvések a "fundamentumos tudományban" - Kalmár György: Magyar Merkúrius

Nyelvújítás alatt általában az 1778/1790–1820 között, Kazinczy Ferenc nevével fémjelzett időszak nyelvművelődési törekvéseit értjük, a nyelvkérdést azonban érdemes tágabb összefüggésben vizsgálni. Már a 17/18. század fordulóján megkezdődött a magyarországi latin nyelvű írásbeli műveltség magyar nyelvűvé válása, az 1730-es évektől jelentősen megnőtt a magyar nyelvű kiadványok száma, a protestáns értelmiségiek és a rendi nemzeti hagyományok szószólói egyaránt szorgalmazták a magyar nyelv szélesebb körű használatát.

Királynői temetés és a piaristák

A hetekben az elektronikus média rendkívül nagy számú cikkben foglalkozik II. Erzsébet brit uralkodó elhunytával és a temetés külsőségeivel. Nem volt ez másként a régebbi időkben sem. Hasonlóan nagyszabású rendezvénysorozat és nagy érdeklődés kísérte Magyarország talán legnagyobb hatású női uralkodójának, Mária Teréziának elhunytát és temetését is.

Az 1780. november 29-én történt halálesetet követően az egész országban mindenütt tartottak különféle megemlékezéseket, melyekről több könyvtárunkban őrzött nyomtatvány és grafika tanúskodik.

Kincsesláda a 15. századból

„… az érdemtelen név, melyen az előttünk fekvő könyv neveztetik, kincsesláda avagy az örök üdvösség valódi gazdagságának szekrénye…” – írja a könyv bevezetőjében a szerző, majd rögtön meg is magyarázza, hogy „kincsesláda … a Jézusban megtestesült örök Ige”. Az alábbiakban az ősnyomtatványok korának egyik leggazdagabban illusztrált kötetét, Stephan Fridolin Schatzbehalter címen nyilvántartott munkáját mutatjuk be.

Az első képeskönyv Kalazanci Szent József életéről

Buzgó ahitatosság cím metszet

1758-ban jelent meg az első magyar nyelvű, rövid életrajz Kalazanci Szent József életéről. A Stefano Terzoli firenzei piarista eredetileg olasz nyelven, 1747-ben megjelent kis könyvecskéjében tíz történetet ír le Kalazanci Szent József életéből, aki akkor még boldoggá avatása előtt állt. A könyvecskét a piarista iskolákban tanuló ifjúság okulására szánta, tehát minden történethez rövid erkölcsi oktatási is fűzött, továbbá képeket is mellékelt.

Káldi-Biblia: Az első magyar nyelvű, katolikus bibliafordítás

Gutenberg Bibliája nem csupán a keresztyénség fő műve, hanem európai művelődéstörténet egyik legfontosabb mérföldköve is. A magyar protestánsoknak Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája ugyanazt jelenti, mint az európai emberek számára Gutenberg-Biblia. Vajon tulajdoníthatunk katolikus szempontból ugyanilyen jelentőséget Káldi György bibliafordításának? S egyáltalán biztosak lehetünk-e benne – minthogy a szakirodalom ezt meg is kérdőjelezte –, hogy az egész bibliafordítás Káldi György munkája?

Török császárok krónikája - a piarista könyvtár egy 16. századi nyomtatványáról

Könyvtárunk egyik legértékesebb nyomtatványa Török császárok krónikája néven ismert a szakirodalomban. Az 1597-ben keletkezett, szerző megjelölése nélkül kiadott művel kapcsolatban felmerült, hogy Tinódi Sebestyén egy elveszettnek hitt műve lehet, de tényleges szerzője Baranyai Decsi János (1560 k.-1601. május. 15.). A mai napon elhunyt humanista tudósra, az első magyar közmondásgyűjtőre e munkájával emlékezünk.

Egy népszerű csillagászati munka a 16. századból - Petrus Apianus: La Cosmographia

Mára a 16. századi csillagászat összeforrt Kopernikusz nevével, 1543-ban megjelent Az égi pályák körforgásáról szóló műve alapjaiban változtatta meg a világ elrendezéséről alkotott nézeteinket. A 16. század csillagászati sikerkönyve azonban Petrus Apianus Cosmographicus liber című munkája volt. 1524-ben jelent meg először, a 16. század végéig 40 kiadása ismeretes, latin mellett franciául (1544), hollandul (1545) és spanyolul (1548) is megjelent. A későbbi kiadásokat Gemma Frisius szerkesztette. Könyvtárunkban egy spanyol, 1575-os kiadást őrzünk.

Horányi Elek: Memoria Hungarorum… - Egy 18. századi lexikon

„Ki tájékoztatna engem magyar írásokról és szerzőkről? Nem tudok senkiről, aki erre vállalkozhatna. De nem is hiszem, hogy bárki is fog írni erről a témáról, avagy valami különlegeset írhatna, hiszen a magyarok mindig is olyan természetűek voltak, hogy többre becsülték a jó lovat s a fényes szablyát egy érdekes könyvnél” – írta 1708-ban Jakob Friedrich Reimann hallei tudós.

Egy piarista öregdiák személyes útikönyve Budapestről - Szerb Antal Budapesti kalauz Marslakók számára

A pesti partra nem ajánlatos napsütésben menni... Ez a part téli estéken szép, amikor csak piarista tanárok járnak rajta, kettesével. Csak mennek, nagy reverendasuhogtató titokzatos lépésekkel, a rendházból el, az Országház felé ..." – írta Szerb Antal Budapesti kalauz Marslakók számára című kisregényében. A 77 éve meghalt piarista öregdiákra emlékezünk ezen rövid művén keresztül.

„Lehet-e a Kölcsey-féle Hymnust a templomban énekelni?” - A Kölcsey Ferenc Hymnus című versének nemzeti himnusszá válásáról

A magyar kultúra napját Kölcsey Ferenc Hymnus című versének megszületésekor – egész pontosan a kézirat tisztázásának a dátumán – január 22-én ünnepeljük. A vers 1823-ban íródott, de csak 1989 októberében iktatta törvénybe az országgyűlés, hogy „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.” Nemzeti himnuszunk kanonizálódási folyamatának néhány mozzanatát mutatjuk be az alábbiakban könyvtárunk néhány dokumentumán keresztül.

Oldalak