Könyvtárunk egyik féltett kincse, legrégibb kéziratos kódexünk az ún Biblia Parisiensis. A kötet a XIII. század közepén készült párizsi kódexmásoló műhelyben. Íróanyaga nagyon finom vékony pergamen (velum). A szöveget ún. littera parisiensis írással valószínűleg egy személy írta. A kódex elején megcsonkult, a hiányzó két levelet (Szt. Jeromos bevezetése a Vulgata szövegéhez) a 19. század elején, az újra kötéssel egy időben pótolták, és littera parisisensist utánzó írással kiegészítették.
Budapest ; Róma : Gondolat ; MTA-PPKE 'Lendület' Egyháztörténeti Kutatócsoport,2016
Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára leltárai 4.1. : Piarista irodalmárok hagyatékai
Ismertető
Levéltári leírásaink és ezek közzétételének módja az utóbbi időben erősen átalakult. Az informatika, a digitális adatbázisok és az internetes hozzáférhe-tőség fölöslegessé tette a hagyományos, nyomtatott levéltári segédletek jelentős részét, és helyüket az internetes hálózaton hozzáférhető, kereshető, adatbázisok vették át. Léteznek azonban olyanfajta irategyüttesek, amelyek esetében komoly segítséget jelent a kutatónak, ha tartalmukat hagyományos, kötetes formában (ha nem is föltétlenül papíron) is áttekinthetik. Ezért döntöttünk úgy, hogy a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára néhány jelentős személyi hagyatékánek leírását ebben a formában is közzétesszünk. Jelen kiadványukban három olyan piarista tanár irathagyatékát választottuk ki, és mutatjuk be, akik jelentős irodalomtörténeti tevékenységet végeztek a XX. század első évtizedeiben: Prónai Antal (1871–1914) íróként is alkotott a későromantikus ízlésvilág jegyében, Német Károly (1873–1930) elsősorban gimnáziumi tanárként volt emlékezetes, de jelentős munkát végzett rendje irodalmi hagyományainak föltárásában, sőt életre keltésében. Perényi József (1871–1938) a pozitivista irodalomtörténetírás tipikus egyénisége volt. A kötetünkben olvasható levéltári leírások hozzáférhetők a magyar egyházi levéltárak közös, internen hozzáférhető segédletében (arca.melte.hu) is.
