„Áldott az Atyának és Fiúnak és Szent Léleknek Országa..”

A latin egyházban Aranyszájú (Krizosztomosz) Szent Jánost (347k.-407) szeptember 13-án, a keleti keresztények január 30-án ünneplik Nagy Szent Vazullal és Teológus Szent Gergellyel együtt. A három szent főpap egyikeként, egyháztanít óként tisztelhetjük Konstantinápoly érsekét. Nevéhez kórházak és jótékonysági intézmények alapítása, a mindennapi éltre reflektáló egyházi beszédek és levelek fűződnek. A hagyomány a bizánci rítusú egyházak egyik liturgiáját neki tulajdonítja     és nevét őrzi: Az ikonokon főpapként, rövid szakállal, könyvvel vagy irattekerccsel, magas homlokkal jelenitik meg. Ez az ábrázolásmód köszön vissza a mellékelt metszeten is, ami a könyvtár állományában őrzött Szent János minden munkáját tartalmazó, kétnyelvű, tizenkétkötetes mű első, nyitó kötetéből származik, melyet 1698-ban adtak ki Frankfurt am Mainban. A tulajdonosi bejegyzés szerint az  Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárból, mint duplum példány került a Kecskeméti Piarista Rendházba, ahonnan 2009-ben hivatalos átadással a Piarista Központi Könyvtárba.

 

Aranyszájú Szent János metszet

„Istenünk, benned bízók erőssége, Aranyszájú Szent János püspök a te akaratodból mint az ékesszólás mestere és az üldöztetések elviselésének példaképe tündöklik előttünk. Add, hogy megfogadjuk tanítását, és épüljünk rendíthetetlen türelmének példáján. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.”

 

Boros Gergely