Modern állatorvostudomány megszületésének mérföldköve

Bourgelat, Claude (1712-1779): Élémens d'hippiatrique, ou Nouveaux principes sur la connoissance et sur le médecine des chevaux. című, 1751-ben megjelent kétkötetes műve Bajtay Antal SchP piarista tanár, erdélyi püspök magánkönyvtárának részeként került a Piarista Központi Könyvtárba.

Bourgelat arcképe Szerzője nemesi származású francia állatorvos, a tudományosan megalapozott állatorvoslás megalapítója, az első állatorvosi iskola megalapítója. Lyonban született, és ügyvédnek készült, de a lovak iránti érdeklődése az állatorvoslás felé fordította.1740-ben a lyoni lovasakadémia vezetője lett. Egy általa kialakított lovaglási stílust ma is gyakorolnak. Munkája során az akkori klasszikus állatorvoslási szakkönyveket tanulmányozva ráébredt az állatorvoslás hiányosságaira. Két lyoni sebészorvos segítségével tanulmányozni kezdte az állatok anatómiáját, fiziológiáját és patológiáját. Négy évvel később kiadta első munkáját "Nouveau Newcastle ou Nouveau traité de Cavalerie" (Új értekezés a lovaglásról). Ez a kötet a lovasmesterség teljesen új megközelítését adta, és jelentős elismerést hozott szerzőjének. A művelt szerző levelezést folytatott korának nagy gondolkodóival, köztük a francia enciklopedistákkal: Voltaire-el, D’Alambert-el, Diderot-val, de Nagy Frigyes porosz királlyal is. Levelezőpartnerei hatással voltak tudományos szemlélete kialakulásában is.

A második kötet metszetes díszcímlapja Az állatorvoslás tudományát megfigyelésekre és kísérletekre akarta alapozni. Ezeket a gondolatokat fogalmazta meg jelen kötetben, ami 1750-ben látott napvilágot. Megfogalmazta benne, hogy szükség volna egy állatorvostudományi iskola megalapítására. A kötet hatására megválasztották a francia Tudományos Akadémia tagjának. Állami segítséggel 1761-ben az ő vezetésével nyílt meg Lyonban az első állatorvosi iskola. Az állam célja az iskolával az akkor nagyon elterjedt marhapestis visszaszorítása volt. Az iskolában az elméleti mellett gyakorlati képzés is folyt. Boncolásokat végeztek és botanikai ismereteket szereztek, de a diákoknak a kovácsmesterségben is gyakorolni kellett magukat a patkók és egyéb eszközök elkészítéséhez. Tanárai felügyelete mellett a diákok a gyakorlati gyógyításban is részt vettek. Az állam kérésére Párizs mellett Alfortban is létrehozott egy másik állatorvosi iskolát 1764-ben. A világ első állatorvosképző intézményeinek létrehozásával Bourgelat jelentősen járult hozzá a mai modern állatorvostudomány megteremtéséhez. 1779-ben halt meg.

Baranya Péter


A lyoni állatorvostudományi iskola épülete egy 19. század végi fotón