Hírek

A piarista oktatás elindulása új szemléletet hozott a természettudományos oktatás rendszerébe a 17-18. században. Kalazanci Szent József fontosnak tartotta az olvasás és írás mellett a matematika oktatását is, mint a diákoknak kenyeret adó, praktikus tudományt. Ebben a szellemben tanítottak Kalazancius későbbi követői is, akik közül a firenzei piaristák szoros kapcsolatba kerültek Galileo Galileivel is, egyfajta titkári feladatokat is vállalva a tudós mellett. Galilei gyakorlati megfigyeléseken alapuló tudományos elvei pedig átkerültek a piarista oktatás elemei közé.

A 18. századi piarista hagyatékokban is nagy számban találunk földrajztudományi munkákat, könyvsorozatokat. Nemcsak a tanításhoz szükséges tudományos háttér indokolta ezek beszerzését, de a 18. században is nagy érdeklődés élt a távoli vidékek kultúrája és az útleírások iránt. A korszak geográfiai kötetei a földrajztudomány felfedezései mellet a különlegességek iránti igényt is igyekeztek kielégíteni.

Az európaiak mindig is érdeklődtek a távol-keleti drága fűszerek és anyagok iránt. A portugálok Nyugat-Afrika, Kongó és Angola partvidékén áthaladva jutottak el a Távol-Keletre, majd 1510-ben a goai és 1555-ben a makaói kereskedelmi központ megalapításával a fűszerkereskedelem uraivá váltak. 1595-ig a keleti fűszer kereskedelemének bevétele jog szerint és gyakorlatban is kizárólag a portugálokat gazdagította.  A hollandoknak kellő tudás és információ birtokában az 1590-es évek közepén nyílt lehetőségük arra, útnak induljanak a mesés Kelet felé.

A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től szeptember 21-e a magyar dráma napja, emlékéül annak, hogy 1883-ban ezen napon tartották a Nemzeti Színházban Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatóját. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek jobb megismer(tet)ésére.

Ha vizuális költészetről hallunk, akkor rögtön a 20. századi képversek, Apollinaire kalligrammái, Kassák Lajos betűversei jutnak eszünkbe, noha a műfaj sokkal régebbi. Első emlékének a Kr. e. 1700-ban íródott phaisztoszi korongot tekintjük, melyen spirál alakban olvashatunk hieroglifikus jelekkel írt szöveget. Európában a 17. század, a barokk ideje a képvers fénykora, hazánkban a 18. században éli virágkorát, köszönhetően több piarista szerzőnek, akik élen jártak a képversek alkotásában.

Bourgelat, Claude (1712-1779): Élémens d'hippiatrique, ou Nouveaux principes sur la connoissance et sur le médecine des chevaux. című, 1751-ben megjelent kétkötetes műve Bajtay Antal SchP piarista tanár, erdélyi püspök magánkönyvtárának részeként került a Piarista Központi Könyvtárba.

A latin egyházban Aranyszájú (Krizosztomosz) Szent Jánost (347k.-407) szeptember 13-án, a keleti keresztények január 30-án ünneplik Nagy Szent Vazullal és Teológus Szent Gergellyel együtt. A három szent főpap egyikeként, egyháztanít óként tisztelhetjük Konstantinápoly érsekét. Nevéhez kórházak és jótékonysági intézmények alapítása, a mindennapi éltre reflektáló egyházi beszédek és levelek fűződnek.

A füveskönyvek (latinul: Herbarium, németül: Kräuterbuch) olyan botanikai összeállítások, melyek gyakorlati felhasználásra, orvosi célra készültek. Ezek a könyvek jó képet adnak a korabeli emberek növénytani, természeti ismereteiről, egyszersmind a gyógyszerkészítés korai emlékei is.

A Pecserszka lavra, ismertebb nevén a kijevi Barlangkolostor a keleti szláv keresztény szerzetesség bölcsője és egyik fontos központja mind a mai napig, mely a 11. század közepétől szolgálja Krisztus ügyét. Az itt élő szerzeteseknek köszönhető, hogy a kijevi Rusz területén elterjedt a kereszténység és ebben szerepe volt egy magyar szerzetesnek is, Mózesnek, akit az orthodox egyház szentként tisztel testvéreivel, Györggyel és Efrémmel együtt.