A könyvtár nélküli kolostor olyan, mint a fegyver nélküli vár
Hétfő - péntek: 9-16
Hétvégén: zárva
A piarista rend alapításától fogva nyitott volt a változó világra és kereste azokat az eszközöket, amivel a gyermekek nemcsak jobb emberek, hanem jobban felkészültek is lehettek, mint kortársaik. Ezen módszerekkel megismerhették az őket körülvevő világot, megfelelő tudásra tehettek szert, amivel eligazodhattak Isten teremtett világában. Ehhez jól felkészült, széles ismeretekkel rendelkező, az új módszerekre nyitott, bátor tanárokra volt szükség.
„Íme, megjött a Fejedelem, az Úr: királyság, hatalom és uralkodás ékesítik őt. Isten! Add át ítéletedet a királynak, igazságodat a király fiának.” (Vízkereszt ünnepi miséjének introitusa)
A Vízkereszt ünnepéhez tartozó képen a királyok/bölcsek hódolatát láthatjuk az anyja karjában fekvő újszülött Messiás előtt. Vízkereszt nyolc napos ünnepén, és a azt követő hat vasárnapon Krisztus mint Király jelenik meg: a Teremtés Ura jelenik meg a világban, a királyok a Messiás-király előtt hódolnak, a Jordánban való megkeresztelkedésekor pedig az Atya tesz tanúságot róla, mint Fiáról.
A fametszetekkel gazdagon díszített misekönyv a domonkos rend számára készült 1521-ben, Velencében. A jelentősebb ünnepek külön metszetes kezdőlapokat kaptak az ünnepet illusztráló központi képpel, amit vonatkozó ó- és újszövetségi idézetek képes ábrázolásai vesznek körül.
A Vízkereszt ünnepét megelőző fametszeten a hódoló királyok és az anyja ölében fekvő gyermek Jézus mellett megjelenik nevelőapja Szent József. A háttérben a hegy fölött a királyokat vezető csillagot láthatjuk. A hegy bal oldalán pedig feltűnik a királyok kísérete az ünnep olvasmányában, Izajás próféta könyvében is említett útitársak, „Mádián és Efa dromedárjai”.
Az oldalpár másik oldalán a liturgikus szövegeket kezdő Introitus (Officium) kezdő E iniciáléjában szintén a királyok imádásának szép reneszánsz ábrázolását láthatjuk, de az oldal keretében megjelenik Jézus megkeresztelésének jelenete is.
A domonkos misekönyv szerkesztője Alberto Castellano (1450-1523?) tudós olasz domonkos szerzetes, a velencei Szent János kolostor lakója. Velencei működése idején ő tette az egyik első kísérletet a latin Biblia, a Vulgata szövegének kritikai felülvizsgálatára. 1519-es Bibliakiadása, csakúgy mint a jelen misekönyv is a nagy hírű Giunta család velencei kiadójánál és nyomdájánál jelent meg. A Giunta család velencei intézményét a firenzei származású Lucantonio Giunta (1457-1538) alapította1489-ben. Először kiadóként tevékenykedett, de kb. 1500-tól saját nyomdát is indított. Fő profilja elsősorban liturgikus könyvek, szerkönyvek nyomtatása és kiadása volt, melyeket a Giunta család egész Európát behálózó érdekeltségein keresztül forgalmazott. Magyarországi terjesztésre szánt Missale Strigoniense nyomtatványát a Keym Urban budai könyvkereskedő megrendelésére készítette 1518-ban
A ritkaságnak számító 1521-es kiadású Missale praedicatorum kötet sajnos kissé hiányos példányát a Piarista Központi Könyvtár a váci piarista rendház állományából kapta. 16. századi vaknyomásos bőrkötésű kötet 18. századi tulajdonosa a kolozsvári jezsuita rendház volt. Ismeretlen 16. századi tulajdonosaitól származhat a kötet végén szereplő néhány neumás dallambejegyzés, Pater in manus tuas com[m]endo spiritu[m] meu[m] szöveggel.
