Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

A kassai Korán

A piarista rend alapításától fogva nyitott volt a változó világra és kereste azokat az eszközöket, amivel a gyermekek nemcsak jobb emberek, hanem jobban felkészültek is lehettek, mint kortársaik. Ezen módszerekkel megismerhették az őket körülvevő világot, megfelelő tudásra tehettek szert, amivel eligazodhattak Isten teremtett világában. Ehhez jól felkészült, széles ismeretekkel rendelkező, az új módszerekre nyitott, bátor tanárokra volt szükség.

2022. 09. 29. – 09:32

Könyvajánlók

Káldi-Biblia: Az első magyar nyelvű, katolikus bibliafordítás

Gutenberg Bibliája nem csupán a keresztyénség fő műve, hanem európai művelődéstörténet egyik legfontosabb mérföldköve is. A magyar protestánsoknak Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája ugyanazt jelenti, mint az európai emberek számára Gutenberg-Biblia. Vajon tulajdoníthatunk katolikus szempontból ugyanilyen jelentőséget Káldi György bibliafordításának? S egyáltalán biztosak lehetünk-e benne – minthogy a szakirodalom ezt meg is kérdőjelezte –, hogy az egész bibliafordítás Káldi György munkája?

A bibliaolvasás mindenkinek szóló programja eleinte elsősorban a protestánsok között vált népszerűvé. A tridenti zsinat 1546-os rendelete alapján a katolikus egyház hivatalos Bibliája a Vulgata lett.  A katolikus felekezetnél a 16. század végére a bibliafordítások engedélyezése a római inkvizíció, a Szent Hivatal hatáskörébe került. A déli területeken (Olaszország, Spanyolország) inkább tiltották, míg a reformációtól érintett területeken jobban támogatták a nemzeti nyelvű fordításokat. Káldi György a Bibliájához csatolt, Oktató intés… című függelékben maga is utal a reformáció miatti kényszerpályára: „látván, hogy a keresztyének …válogatás nélkül olvasnák a tévelygő újítóknak hamisan fordított Bibliáját, az igaz Bibliának fordításához kezdettem …hogy a magyarok megvetvén Károlyinak hamisan fordított Bibliáját, ha kívánnák a Szentírást olvasni, annak igaz fordítását olvasnák.”

A magyar nyelvű katolikus bibliafordítás elkészítésére 1604-ben a jezsuita Szántó István kért és kapott is engedélyt. Az erdélyi Znióváralján dolgozott rajta, ahonnét Bocskai István hajdúi elől elmenekült, valószínűsíthetően kézirata megsemmisült. A fordítás programját Pázmány Péter érsek karolta fel, és 1605-ben ő bízta meg a feladattal a szintén jezsuita Káldi Györgyöt.

Káldi György 1573-ban Nagyszombatban született. Nagyszombatban, majd bécsi egyetemen tanult, majd felszentelt papként kérte felvételét a jezsuitákhoz, akik a római Collegium Romanumba küldték teológiát tanulni. 1604-től Erdélyben lett hitszónok, majd 1607-től Olmützben tanított teológiát, 1611–1615 között itt volt novíciusmester. 1617-ben tért csak vissza Magyarországra nagyszombati rektorként, de 1620-tól már újra a bécsi kollégiumban élt.  1630-ban ismét hazatért, s a pozsonyi rendház elöljárójaként, majd kollégiummá válása után rektoraként működött, e tisztéből csak közvetlenül halála előtt, 1634-ben mentették fel.

Káldi – a fennmaradt kézirat tanúsága szerint – 1605. október 11-én Gyulafehérvárott kezdte a fordítást, és 1607. március 25-én, Olmützben fejezte be. Tehát egy év és 166 nap alatt készült el a teljes Szentírás magyarításával. Ez a gyorsaság felvetette a szakirodalomban annak a lehetőségét, hogy munkájához talán felhasználhatta Szántó István fordítását is. A feltételezést erősítette, hogy mikor 1611-ben Forgách  Ferenc esztergomi érsek, immáron a kinyomtatás miatt fordult engedélyért az inkvizícióhoz, a „két jezsuita” fordításáról beszélt. Forgách megkapta az engedélyt, amennyiben a szöveget revíziónak vetik alá. A kutatás mára tisztázta, hogy a „két jezsuita” emlegetése minden bizonnyal erre a korábbi engedélyre való tekintettel történhetett. Feltehetően a fordítás Káldi György saját munkája, s valószínűsíthető, hogy az 1611-ben kezdődött, hosszadalmas ellenőrzési munka során használták fel a cenzorok Szántó fordításának kéziratát. A Biblia végül 1626-ban jelent meg, Pázmány Péter esztergomi érsek és Giovanni Argenti jezsuita tartományfőnök engedélyével. Így az inkvizíció újra foglalkozott 1628-ban a magyar nyelvű katolikus Bibliával mint pápai engedély nélküli kiadással. A Szent Hivatal végül 1629. februári határozatában tudomásul vette a megjelenés tényét, és elfogadta a „két jezsuita fordítását.” 

Az elkészült fordítás 1626-ban jelent meg folió alakban ezen címmel: „Szent Biblia. Az egesz keresztyénségben bé-vött régi deák bötüböl magyarra forditotta a Jésus-alatt vitézkedö társaság-béli nagy-szombati Káldi György pap. Béchben MDCXXVI  Formika Máté.” A kiadás Pázmány Péter, Bethlen Gábor, a bécsi kincstár és mások anyagi támogatásával készült el Matthaeus Formica bécsi nyomdájában. Felvetődik a kérdést, hogy miért nem Pázmány Péter 1623-ban Pozsonyban alapított nyomdájában látott napvilágot a mű. A betűtípusok vizsgálata kimutatta a két műhely közötti szoros kapcsolatot, valószínűleg egy közös betűöntővel dolgozhattak. Valószínű, hogy az újonnan indult nyomdára nem akartak egy ilyen nagy feladatot bízni. A mű 2000 példányban jelenhetett meg, ebből ma 195 példány ismeretes. Majdnem 400 év távlatából mintegy 10 %-nyi fennmaradt példány ritkaságszámba megy, ez mutatja, hogy gondosan őrizték, nagy becsben tarthatták egykorú tulajdonosaik. A váci, a pesti, a sátoraljaújhelyi, a szegedi és kecskeméti piarista rendházak Káldi-Bibliája is fennmaradt, könyvtárunkban 10 példányt őrzünk.

A műnek rézmetszetű címlevele van, amelynek háta üres. Díszes keretén Mózes, Dávid, az evangélisták és magyar szentek képe látható. Ez a címlap kétféle  változatban és eltérő szöveggel ismert. A korábban készült címlapon a címszöveg alatt középen Szent Ignác és körülötte négy négyszögű mezőben más négy jezsuita szent kisméretű képe látható. A későbbi változatban az eredeti rézlemez középső képét utólag eltávolították, helyére a kiadási adatokra vonatkozó információkat illesztették. Könyvtárunk öt példánya ez utóbbi variánshoz tartozik (a másik ötnek hiányzik a címoldala). A címlapot követő számozatlan lap egyik oldalán a tartományfőnök és Pázmány engedélye olvasható, a másik oldal pedig a tartalomjegyzék. A mű 1173 oldal terjedelmű. A mű végén 3 oldalas kiegészítés olvasható „némely zsidó, görög és egyéb idegen nyelvű igéknek és neveknek magyarázata” címmel, valamint tárgymutató és hibajegyzék olvasható. A kötet az Oktató intéssel… zárul, mely a protestáns bibliafordítások hibáira hívja fel a figyelmet.

Káldi fordítását három évszázadon át forgatták és olvasták a magyarországi római katolikus hívek, 1732-ben jelent meg a második, 1782-ben a harmadik kiadása. Noha kétségtelen, hogy a Károlyi-Biblia jóval több kiadást ért meg, a hívek sokkal többet forgatták, de a katolikus prédikációs irodalom, iskolai tankönyvek, lelkiségi művek révén a hívek előtt éppoly ismertté vált, mint a Károlyi-fordítás szöveghelyei. 1818-ban merült fel egy új katolikus fordítás igénye, ekkor a válaszadó püspökök közül kilencen a változatlan kiadás mellett voltak, nyolcan a revideált kiadást ajánlották, és egy püspök javasolta csak új fordítás készítését. Így jelent meg 1834–1835-ben Szepesy Ignác által revideált Káldi-Biblia Pozsonyban. A magyar katolikus egyháznak - kisebb javításokkal - 1971-ig ez volt a hivatalos szentírása. A napjainkban is használatos, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat által megjelentetett Káldi-Neovulgáta is erre a szövegre épül.

Tárgyszó
Esemény ideje
2022. 06. 02. – 11:17