A könyvtár nélküli kolostor olyan, mint a fegyver nélküli vár
Hétfő - péntek: 9-16
Hétvégén: zárva
A piarista rend alapításától fogva nyitott volt a változó világra és kereste azokat az eszközöket, amivel a gyermekek nemcsak jobb emberek, hanem jobban felkészültek is lehettek, mint kortársaik. Ezen módszerekkel megismerhették az őket körülvevő világot, megfelelő tudásra tehettek szert, amivel eligazodhattak Isten teremtett világában. Ehhez jól felkészült, széles ismeretekkel rendelkező, az új módszerekre nyitott, bátor tanárokra volt szükség.
Gróf Eszterházy Miklós kezdeményezte az alapítást, de 1764-ben bekövetkezett halála folytán öccse, Eszterházy Ferenc kancellár állapodott meg a piarista tartományfőnökkel, Tapolcsányi Gergellyel a tatai uradalom által biztosított anyagi feltételekről. Az Öreg-tó partján fekvő telken a majki kamalduli kolostor gazdasági épületeiből alakították ki az ideiglenes rendházat, kápolnát és iskolát. 1765. november 13-án kezdődött meg a tanítás minden osztályban. 1767. március 9-én Valero Jakab házfőnök tette le a véglegesnek szánt kollégiumi épület alapkövét.
A rendház építése csak 1806-ban fejeződött be, de az iskola ezután is az eredeti helyén maradt. A gimnázium fejlesztését az állammal 1910-ben megkötött szerződés tette lehetővé. Az iskola új épülete 1912-re készült el, és 1912. október 12-én vette birtokba az akkor már 7 osztályos gimnázium. Korábban a gimnázium mellett egy „Studium Cameraticum” is működött, amelyet II. József szüntetett meg 1784-ben. 1790-től újból voltak bentlakó diákok. 1931-től az iskola a „Tatai Kegyestanítórendi Gróf Eszterházy Miklós Gimnázium” nevet viselte 1948-ig. Attól kedve Tatai Állami, majd 1951-től máig Eötvös József Gimnázium a neve. A piarista atyák az államosítás után az 1950. évi deportálásukig maradtak Tatán. A kápolnából a felszerelés nagy részét a kecskeméti piarista
rendházba szállították. A rendházban állami kollégiumot rendeztek be. A rendszerváltás után a piarista rend nem kapta vissza legszebb fekvésű iskoláját (a 20 ezres kisvárosban nem lehet két gimnáziumot működtetni), hanem kárpótlást kapott érte.
Jeles tanítványok: ifj. Andrássy Gyula külügyminiszter, Boltizár József püspök, Böhe Gyula egyetemi orvostanár, Giesswein Sándor győri kanonok, szociológus.
(Borián Tibor - Koltai András - Legeza László: Piaristák. Mikes K., 2007. p. 63.)
