A könyvtár nélküli kolostor olyan, mint a fegyver nélküli vár
Hétfő - péntek: 9-16
Hétvégén: zárva
A piarista rend alapításától fogva nyitott volt a változó világra és kereste azokat az eszközöket, amivel a gyermekek nemcsak jobb emberek, hanem jobban felkészültek is lehettek, mint kortársaik. Ezen módszerekkel megismerhették az őket körülvevő világot, megfelelő tudásra tehettek szert, amivel eligazodhattak Isten teremtett világában. Ehhez jól felkészült, széles ismeretekkel rendelkező, az új módszerekre nyitott, bátor tanárokra volt szükség.
A selmecbányai jezsuita gimnáziumban a rend 1773. évi feloszlatása után világi papok tanítottak. 1776-ban Mária Terézia az iskolát a piarista rendre bízta, és a tanárok ellátására évente 1700 forintot utalt ki. A nyolctagú piarista tantestület Königsacker József házfőnök vezetésével 1776. november 11-én vette át az intézményt, és néhány nap múlva meg is kezdték a tanítást minden osztályban. 1849-től német nyelvű, majd 1864-től magyar nyelvű királyi katolikus gimnázium. Az elavult régi épület helyébe 1913/14-ben a minisztérium új épületet emeltetett, amelybe 1914 novemberében költöztek át.
Ekkor 250 tanulót 6 piarista és 7 világi tanár oktatott.
1919 márciusának végén a csehszlovák hatóságok bezáratták az iskolát, mivel a szlovák nyelvet tanító 3 tanár megtagadta a csehszlovák állam szolgálatát. Március 28-án a magyar tanulók olyan értesítőt kaptak, amely a csehszlovák államban magasabb osztályba lépésre, valamint felsőbbfokú tanulmányokra nem
jogosított. 1919 áprilisában, a szóbeli érettségi után megtartott tanévzárón a piaristák átadták az intézményt a csehszlovák hatóságnak, amely reálgimnáziumként működtette a továbbiakban.
(Borián Tibor - Koltai András - Legeza László: Piaristák. Mikes K., 2007. p. 61.)
