A mai Magyarország területén az első piarista alapítás a királynék városában Volkra Ottó János püspök érdeme. A püspök már Nyitrán és Szentgyörgyön megismerte a piaristákat, és egyházmegyéje jövendő papságának és az ifjúságnak a nevelésére őket tartotta a legalkalmasabbnak. 1711. október 26-án három piaristát fogadott be székvárosába: Zajkányi Lénárd az iskola, Szolcsányi Imre a papi szeminárium vezetését vette át, Herchl József pedig a püspök gyóntatója lett. Az iskolát már novemberben megnyitották. Az alapító püspök mindent megtett, hogy bőséges anyagi támogatásával segítse a piaristák működését, de a rendház és az iskola végleges elhelyezése csak a század közepére maradt. A rendházat a várban 1753-ban egy helybeli kőműves tervezte, de csak 1769-re készült el, az iskola építése pedig Mária Terézia adományával 1778-ra fejeződött be. A poétikai és retorikai osztályok 1753-ban nyíltak meg a veszprémi kanonokok támogatásával. A templomot klasszicista stílusban 1828-tól 1836-ig építették a korábbi kápolna helyén. A vár falára
támaszkodó gimnázium hatalmas tömbje 1893- ban kapta mai formáját. Az 1848-as hazafias megmozdulások miatt az iskolát lefokozták 4 osztályossá, és csak Ranolder János püspök adományából lehetett ismét 6, majd 1885-től 8 osztályos főgimnázium. Az első érettségi vizsgát 1886-ban tartották.
A veszprémi piarista gimnázium nemcsak a hatalmas kiterjedésű egyházmegye papi utánpótlását szolgálta, hanem számos kiváló, tudós tanára folytán országos hírű tanítványokat is nevelt. A tanárok közül említhető Révai Miklós nyelvész, Laczkó Dezső geológus, a jeles tanítványok közül Lékai László bíboros prímás, Kopácsy József hercegprímás, Simonyi Zsigmond nyelvész, Cholnoky Jenő földrajztudós, Zichy Mihály festő, Csikász Imre szobrász.
1948-ban az államosítás egy virágzó, nagy kultúrájú szerzetesi iskolát szüntetett meg. A piarista atyák két évig még a kisszemináriumban tanítottak, majd 1950-ben elhagyták a várost. Az iskola épületében állami gimnázium, később Közgazdasági Szakközépiskola működött. A rendházban a megyei levéltár, 2006-tól a Laczkó Dezső Megyei Múzeum kapott helyet. A piaristák az 1990-es években nem tértek vissza a városba, épületeikért állami kárpótlást kaptak. A templom a rend tulajdonában maradt. 2021-től mind a gimnázium épülete, mind a templom a Veszprémi Főegyházmegye birtokába került.
(Borián Tibor - Koltai András - Legeza László: Piaristák. Mikes K., 2007. p. 65.)