A könyvtár nélküli kolostor olyan, mint a fegyver nélküli vár
Hétfő - péntek: 9-16
Hétvégén: zárva
A piarista rend alapításától fogva nyitott volt a változó világra és kereste azokat az eszközöket, amivel a gyermekek nemcsak jobb emberek, hanem jobban felkészültek is lehettek, mint kortársaik. Ezen módszerekkel megismerhették az őket körülvevő világot, megfelelő tudásra tehettek szert, amivel eligazodhattak Isten teremtett világában. Ehhez jól felkészült, széles ismeretekkel rendelkező, az új módszerekre nyitott, bátor tanárokra volt szükség.
A mai Magyarország területén az első piarista alapítás a királynék városában Volkra Ottó János püspök érdeme. A püspök már Nyitrán és Szentgyörgyön megismerte a piaristákat, és egyházmegyéje jövendő papságának és az ifjúságnak a nevelésére őket tartotta a legalkalmasabbnak. 1711. október 26-án három piaristát fogadott be székvárosába: Zajkányi Lénárd az iskola, Szolcsányi Imre a papi szeminárium vezetését vette át, Herchl József pedig a püspök gyóntatója lett. Az iskolát már novemberben megnyitották. Az alapító püspök mindent megtett, hogy bőséges anyagi támogatásával segítse a piaristák működését, de a rendház és az iskola végleges elhelyezése csak a század közepére maradt. A rendházat a várban 1753-ban egy helybeli kőműves tervezte, de csak 1769-re készült el, az iskola építése pedig Mária Terézia adományával 1778-ra fejeződött be. A poétikai és retorikai osztályok 1753-ban nyíltak meg a veszprémi kanonokok támogatásával. A templomot klasszicista stílusban 1828-tól 1836-ig építették a korábbi kápolna helyén. A vár falára
támaszkodó gimnázium hatalmas tömbje 1893- ban kapta mai formáját. Az 1848-as hazafias megmozdulások miatt az iskolát lefokozták 4 osztályossá, és csak Ranolder János püspök adományából lehetett ismét 6, majd 1885-től 8 osztályos főgimnázium. Az első érettségi vizsgát 1886-ban tartották.
A veszprémi piarista gimnázium nemcsak a hatalmas kiterjedésű egyházmegye papi utánpótlását szolgálta, hanem számos kiváló, tudós tanára folytán országos hírű tanítványokat is nevelt. A tanárok közül említhető Révai Miklós nyelvész, Laczkó Dezső geológus, a jeles tanítványok közül Lékai László bíboros prímás, Kopácsy József hercegprímás, Simonyi Zsigmond nyelvész, Cholnoky Jenő földrajztudós, Zichy Mihály festő, Csikász Imre szobrász.
1948-ban az államosítás egy virágzó, nagy kultúrájú szerzetesi iskolát szüntetett meg. A piarista atyák két évig még a kisszemináriumban tanítottak, majd 1950-ben elhagyták a várost. Az iskola épületében állami gimnázium, később Közgazdasági Szakközépiskola működött. A rendházban a megyei levéltár, 2006-tól a Laczkó Dezső Megyei Múzeum kapott helyet. A piaristák az 1990-es években nem tértek vissza a városba, épületeikért állami kárpótlást kaptak. A templom a rend tulajdonában maradt. 2021-től mind a gimnázium épülete, mind a templom a Veszprémi Főegyházmegye birtokába került.
(Borián Tibor - Koltai András - Legeza László: Piaristák. Mikes K., 2007. p. 65.)
