Lukas Mösch a S. Edmundo (1650-1701) művei / Opera P. Lucae Mösch a S. Edmundo

A bibliográfiát összeállította: Koltai András

1. Nyomtatványok [1.] [2.] [3.] [4.] [4a.] [5.] [6.] [7.] [8.]
2. Kéziratok [Ms1.] [Ms2.] [Ms3.] [NB.]
3. Tévesen föltételezett nyomtatványok [Erl1.] [Erl2.]
4. Rövidítések

Életrajza

1651-ben Mainzban született Mösch Lukács. Német származású, magyarul talán nem is tanult meg, mégis „hazájának” nevezte Magyarországot, ahová a Lengyelországban töltött tanulmányi évei után került. Nagy klasszikus és „matematikai” műveltsége miatt előtt a Sobiesky, majd a Pálffy családnál házitanítónak kérték fel. (Pálffy Károly gróf Buda ostromához is magával vitte Möscht, s – állítólag – az ostromló csapatok sikeres felállítása az ő tervei alapján történt. Közben rendi vezető feladatokat kapott: privigyei házfőnök lett (1688-1692, és 1698-1700 között). 1692-ben a privigyei, breznóbányai és pozsonyszentgyörgyi ház commissarius generalisává nevezte ki Johannes Focius generális, majd 3 év múlva a magyar viceprovincia alkormányzójává tette; e tisztet 3 évig töltötte be. A magyar tartomány elöljárójaként nagy figyelmet szentelt az utánpótlás nevelésére, s mint magister novitiorum (1698-1699) folytatta áldásos tevékenységét. 1700. november 17-én a nikolsburgi házba ment, ott halt meg 1701. március 24-én.

Törekvéseivel kijelölte a magyar provincia továbbfejlődésének az irányát. A magyar irodalomtörténet-be költészettan tankönyvével került be. (Forrás: Wikipedia.org)

Források

• Zelovich Kornél: A m. kir. József műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története, Bp. 1922. A 21. oldalon írja ezt, hivatkozva Molnár Aladár: A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században. I. 541. p.
• Nem említi Mösch nevét sem Franz Wagner (Historia Leopoldi Magni I, Augustae Vindelicorum [Augsburg], Anno 1719), sem az őt követő-kiegészítő Bél Mátyás (Notitia Hungariae novae historico geographica III., Viennae 1737)
• Vita Poetica per omnes aetatum gradus deducta… Tyrnaviae, Anno MDCXCIII
• KILIÁN István: Moesch Lukács élete és latin poétikája. = Tanárképzés és tudomány. 7. 1992. 319-337.
• KILIÁN István: Házikáplán, tábori lelkész, tanár, hadmérnök. = Vigilia 1986. 8. sz. 582–588.
• KOLTAI András: Mösch Lukács és a magyar piaristák első levéltárai. = Levéltári szemle. 47. 1997. 2. 17-30.
• KOLTAI András: Privigyétől Rómáig. Mösch Lukács és Rátay Egyed kéziratos útleírásai. = Magyar könyvszemle. 112. 1996. 4. 494-508.

I. Nyomtatott művek / Opera typis impressa

1.

[MÖSCH,] Lucas a S. Edmundo
»Theses impressae, Tyrnaviae, 1677.«

Filozófiai tézisek. – Kinyomtatásukra abból az alkalomból került sor, hogy a piarista rend Privigyén tartott két éves filozófiai tanfolyama végén, 1677 júliusában a növendékek nyilvános disputáción léptek föl a Privigyei piarista templomban, ahol az éppen vizitáló provinciális. Michael [Krausz] a Visitatione B.M.V. is jelen volt. Az esemény és a nyomtatvány emlékét P. Lucas sajátkezű, 1689 körül készült följegyzései őrizték meg a privigyei piarista rendház krónikájában és eltávozási könyvében: „Annus Domini 1677. Continuatur cum laude cursus philosophicus nostrorum, cui per publicas disputationes, et multiplices impressas theses finem imposuit Julius mensis.” (PMKL, Acta domus Prividiensis, lib. 2 [V 181/1/I], pars II, p. 7.) – „Mense eodem [julius 1677] rediit Tyrnavia in hanc domum [Prividensem] F. Lucas a S. Edmundo cum F. Lamberto [Richter] a S. Farncisco Xaverio, una cum impressis thesibus.” (PMKL, Acta domus Prividiensis, lib. 6 [V 174/42], pars II, p. 4.) – 1692-ben P. Lucas a magyar rendtartomány krónikájában is leírta az eseményt: „Deinde postquam mense maio huius anni Romae capitulum generale absolutum, Poloniae ac Hungariae praepostitum provincialem P. Michaelem [Krausz] a Visitatione B.M.V. transmississet, ipse inde cum P. Adalberto [Siewierkowicz] a S. Theresia Prividiam redux, peracta visitatione, interfuit publicis in ecclesia institutis disputationibus ex impressis thesibus, per quas mensis julius cursui huic philosophico feliciter finem imposuit.” (PMKL, Prov. Hung., Archivum vetustissimum, lib. 5, pars II, p. 28.)

2.

[MÖSCH, Lucas a S. Edmundo]
Funebres inscriptiones nobilibus manibus illustris et generosi olim domini, domini Ioannis Hanczok, iclyti Comitatus Nitriensis iurati notarii, et rationum exactoris, A gratis benefactori Suo Scholis Piis Prividiensibus affixae, anno VIDICIs atqVe1 saLVatorIs eX MortiIs IVgo. Tyrnaviae [1686] Typis Academicis.

4° – Orn.
Horányi, II, 349; Vińas, I, 253; Holl, 170-171; RLS, 208; Čaplovič, 2178.
Gyászversek. – A nyomtatvány szerzőjét P. Lucas 1689 körül készült följegyzése őrizte meg a privigyei piarista rendház krónikájában: „Hoc anno in martio pro funere generosi domini Joannis Hanczok obtulit in 300. exemplaribus funebrales panegyricus inscriptiones impressas in 3. phylenis domus Prividiensis, authore P. L[ucas] a S. E[dmundo].” (PMKL, Acta domus Prividiensis, lib. 2 [V 181/1/I], pars II, p. 18.)
Budapest Piar, P 32/3/20, n° 7. – Ez a kolligátumkötet egykor a privigyei rendházé volt és maga P. Lucas állíttatta össze, amelyet sajátkezű bejegyzése bizonyít a címlap verzőján: „Volumen tertium panegyricum. Domus Privideinsis Scholarum Piarum.” Lengyel piaristák, világi papok és magyar jezsuiták panegürikus művei találhatók benne az 1650 és 1688 közötti időből.

3.

[MÖSCH, Lucas a S. Edmundo ; SMARACZKOWSKI, Paulus a S. Petro ; [?], Dominicus a Jesu ; MAGNUSZEVSZKI, Glycerius a S. Stephano ; WOLICKI, Josephus a Purificatione B.M.V. ; ZYWICKI, Dominicus a S. Hedvige]
Cursus secundi celsissimi & reverendissimi Principis, ac Domini, Domini, Georgii Szecheny, miseratione divina Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis Archiepiscopi … hactenus Spectati, nunc inter festivos Applausus & Gratulationes cum sui Tutelaris Divi Georgii ageret Solemnitatem, per Collegium Palffianum Prividiense Scholarum Piarum Stylo Panegyrico celebrati, ac presentati. Solnae [1689].

2° – Orn., init.

Horányi, II, 349; Vińas, I, 253; RMK, II, 1655; RLS, 182; Čaplovič, 2179, 2549.
Köszöntőversek. – A nyomtatvány szerzőit a P. Lucas által írott privigyei házi krónikából ismerjük: „Die 24. Aprilis [1689] obtulit hic domus Prividiensis impressum panegyricum cui titulus Cursus secundi Celsissimo Principi Georgio Szecheny Archiepiscopo Strigoniensi vinculo natali sui patroni, compositoribus Patre Rectore, et Fratribus Paulo a S. Petro, Dominico a Jesu, Glycerio a S. Stephano, Josepho a Purificatione B.M.V., et Dominico a S. Hedvige.” (PMKL, Acta domus Prividiensis, lib. 2 [V 181/1/I], pars II, p. 19.) A szerzők mindnyájan másodéves, végzős filozófiahallgatók voltak a privigyei rendházban. A nyomtatvány címe tehát szójáték, amely egyaránt utal a filozófiai kurzus második évére és az érsek életének „szerencsés futására”.
Budapest Piar, P 33/1/5, n° 17.

4.

[MÖSCH], Lucas a S. Edmundo
Vita poetica per omnes aetatum gradus deducta sive Poësis tota vitalis, Docens, canens, & ludens. Imbuta piis, moralibus, Historicis, Poëticis & curiosis eruditionibus, in scenam data per Patrem Lucam a S. Edmundo e Scholis Piis Sacerdotem. Tyrnaviae 1693 Typis Academicis per Joan. Adamum Friedl.

8° – Orn.
Kácsor; Horányi, II, 349; RMK, II, 1750; Vińas, I, 253; RLS, 196; Čaplovič, 2279.
Verstan, iskolai tankönyv. – A kötetet a szerző Széchenyi György esztergomi érseknek dedikálta. A magyar viceprovincia krónikájában így számolt be kinyomtatásáról: „Praesenti anno pro festo S. Georgii typo datus est libellus, cui titulus: Vita Poëtica per omnes aetatum gradus deducta”: inscriptus ab auctore Patre Luca a S. Edmundo celsissimo Principi Georgio Szecheny archiepiscopus Strigoniensi.” (PMKL, Archivum Prov. Hung., Archivum vetustissimum, lib. 5 [V 169/14], pars II, p. 74.)
Budapest Piar, P 21/5/57 (több pld.)

4a.

[MÖSCH], Lucas a S. Edmundo
Vita poetica per omnes aetatum gradus deducta sive poesis tota vitalis, docens, canens, & ludens. Imbuta piis, moralibus, historicis, poeticis & curiosis eruditionibus, in scenam data per Patrem Lucam a S. Edmundo e Scholis Piis Sacerdotem. Tyrnaviae 1693 Typis Academicis per Joan. Adamum Friedl.

8°
Az 1693. évi kiadás új címlappal.
RMK, II, 1807a.

5.
 

[MÖSCH], Lucas a S. Edmundo?]
Luctus parentales in moestis Exequiis excellentissimi & illustrissimi Comitis ad Domini Joannis Caroli Palffy ab Erdeöd … fundatoris munificentissimi, A Collegio Palffiano Scholarum Piarum Prividiensium primo 4 ferali obitus nuncio in cordibus excitati. nunc ad justa funebria ibidem celebrata in tristes paginas effusi. Solnae 1694 Typis Ioannis Dadan.

2° – Orn.
Gyászversek. – A szerző föltehetően P. Lucas volt. Ő maga a magyar viceprovincia krónikájában így számolt be a nyomtatványról: „Obiit hoc anno Mediolani in domo Viscontianum die 3. Novembris … Comes Joannes Carolus Palffy generalis campi marschaleus … fundator collegii Prividiensis, cui idem collegium per castrum doloris seu cataphalcum, moestas exequias, complura missae sacrificia, et per impressum panegyricum, cui titulus, Luctus Parentales, parentavit.” (PMKL, Archivum Prov. Hung., Archivum vetustissimum, lib. 5 [V 169/14], pars II, p. 90.)
Budapest Piar, P 33/1/5, n° 18.

6.

MÖSCH, Lucas a S. Edmundo
»Magistra vitae civilis Rhetorica treceps, Tyrnaviae, 1694.«

RLS, 196.
A magyar viceprovincia P. Lucas által írott krónikája nem említi a kiadványt, amelynek léte kérdéses. 

7.

[MÖSCH, Lucas a S. Edmundo?]
Inscriptium sponsalitiae dotis, qua eminentissimus et reverendissimus Princeps ac Dominus, Dominus Leopoldus S.R.I. Comes a Kollonicz, S. R. E. titulo S. Híeronymi Illyricorum praesbyter cardinalis, Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis archiepiscopus … amplissimam suam Archidioecesim ornavit, Publicis gloriae tabulis insertae, in ejusdem solenni Primatialis Cathedrae aditu, a comprecantibus PP. Piarum Scholarum in Hungaria debito famulantis pennae obsequio excerptae, atque elogiis ad posteritatem transmissae. Tyrnaviae 1695 Typis Academicis, per Joannem Georgium Frey.

2° – Orn., init.
RMK, II, 1807; RLS, 227.
Köszöntőversek. – Szerzőjük föltehetően P. Lucas volt, aki a nyomtatvány megjelenéséről így számolt be a magyar viceprovincia krónikájában: „Hoc eodem anno [1695] in Augusto obtulit Provincia nostra Hungarica impressum panegyricum, cui titulus Inscriptio sponsalitiae dotis etc. eminentissimo cardinali Leopold Kollonicz, inaugurato archiepiscopo Strigoniensi.” (PMKL, Archivum Prov. Hung., Archivum vetustissimum, lib. 5 [V 169/14], pars II, p. 106.)
Budapest Piar, P 33/1/5, n° 4. 

8.

[MÖSCH], Lucas a S. Edmundo
Arithmeticus practicus utilitati publicae oblatus per Patrem Lucam a S. Edmundo a Clericis pauperibus Matris Dei Scholarum Piarum. Tyrnaviae 1697 Typis Academicis, per Joannem Andream Hörmann.

8° (A és B változat létezik.)
Horányi, II, 349; Kácsor; RMK, II, 1899; Vi?as, I, 253; RLS, 196; Čaplovič, 2386.
Matematikai tankönyv. – Megjelenéséről a szerző így számolt be a magyar piarista viceprovincia krónikájában: „Circa finem praesentis anni [1697] P. Viceprovincialis Hungaria edidit typo Academico Tyranviensi arithmeticam, cuit titulus: Arithmeticus practicus utilitati publicae oblatus per P. Lucam a S. Edmundo etc. Sumptibus est beneficio perillustrissimus domini Eliae Chilko S.C.R.M. praefecti Comitatus Almasyensis, olim eiusdem Patris Lucae Prividiae discipuli in poësi, rhetorica et arithmetica.” (PMKL, Archivum Prov. Hung., Archivum vetustissimum, lib. 5 [V 169/14], pars II, p. 150.)
Budapest Piar, P 21/5/58 (több példány). 

II. Kéziratok / Manuscripta

Ms 1.

[MÖSCH,] Lucas a S. Edmundo
„Bibliothecae Mathematicae Patris Lucae a S. Edmundo e Scholis Piis.” Podolin, 1684.

Autogr. I-III. k. 6, 526; 8, 415; 6, 358 pp. 300×190 mm. Mindhárom kötet kottás pergamenlapba kötve, tollrajzokkal, a kötet lapjaihoz ragasztott 3 aprónyomtatvánnyal és 3 rézmetszettel a 17. századból

Poss.: Domus Prividiensis Scholarum Piarum.
Koltai, 232.
Matematikai tanári kéziköny. – Tartalma: I. k.: „Classis I. continens Geometriam Practicam, Mechanicam Theorico-Practicam, Geographiam Theorico-Practicam, Acustica experimenta de auditi, voce, et toto intendendo, Architecturam militarem Theorico-Practicam, Chromaticae et Visus experimenta, Hydrotechnicam Theorico-Practicam cum Hydrostatica et Hydrographia, Opticam Theorico-Practicam cum Catoptrica et Dioptrica.” – II. k.: „Classis II. complectens Astronomiam elementarem, theoriam seu Speculativam et Practicam, tum Chronographiam atque Astrologiam.” Melléklet: „Prognosis astrologica, ex martio-saturnino cometa Observato Tyrnaviae Anno currente 1661. a die 3. Februarij usque ad 17. ejusdem … Tirnaviae, Typis Academicis: excudebat Venceslaus Schneckenhaus. (Nyomtatvány, vö. RMK II, 971.) – III. k.: „Classis III. Continens Gnomonicam variam, quae etiam Horographia, ars horologa, Sciatherica apellatur.”

Az I. kötet legnagyobbrészt geometriát tartalmaz, a II. kötet csillagászatot, a III. kötet időmeghatározást. Elszórtan, de mégis leginkább az I. kötetben található számtan, földrajz, fizika és haditechnika. Számtanból csupán a négy alapművelet, azután a négyzetgyök- és köbgyökvonás leírása található tizedes számokkal, valamint némi középarányos számítás. Betűszámtan egyáltalán nincs. Földrajzból nagyszámú (1293) földrajzi hely hosszúság- és szélesség adatai találhatók, a legkülönbözőbb leírásokkal, mérési módokkal. Fizikából is aránylag keveset tartalmaznak a könyvek; mechanikából a mérést, a mérleget, a csigasort, Heron kútját, Heron labdáját és a szívó kutat; hangtanból a hangerősítőket; fénytanból a szem és a látás fizikáját, a sötét kamrát – felhasználva ezt nagyszámú fénytani játék előállítására – valamint a tükrözést, hasábot és a messzelátó. Némileg több található a képek megvilágításáról. Ismeri a Galilei-féle léghőmérőt és a mágnestű elhajlását. A geometriát már részletesen megtaláljuk az I. kötetben; legrészletesebben a sík geometriáját, melyben az alaptételek letárgyalását nagyszámú távolság- és magasságmérési feladat és területátalakítási példa követ; de – bár ismeri  már a sinust, cosinust, tangenst és secanst, a sinus-tételt, sőt táblázatukra is utal, ilyen azonban könyveiben nem találni – az említett feladatokat csak hasonlósági tételek felhasználásával, egyszerű méréssel oldja meg. Testmértanból is megtalálható az ismert testek térfogatmeghatározása. Hasonló részletességgel állítja össze a II. kötetben csillagászati ismereteit; nagyszámú mérési módot és adatot nyújt a Földre, a naprendszerre és az állócsillagokra vonatkozólag. Tud Galilei felfedezése alapján a Jupiter 2 és a Szaturnusz 4 holdjáról; ír a napfoltokról; részletesen figyeli és méri az 1682-i Halley-féle üstököst; de nem szól Keplerről és törvényeiről. Említi nem egyszer Kopernikuszt és elméletét, de hadakozik ellene s inkább a semi-tychoniánus Riccioli rendszerét fogadja el. Ahol csak alkalom nyílik rá, bőségesen tarkítja egyébként komoly tárgyalását asztrológiai megjegyzésekkel. A III. kötet azon kor időmeghatározásáról szól. Részletes Bevezetés után a napórák különböző rendszereit írja le, a legkülönfélébb célra és a legváltozatosabb alakban tervezve azokat. (Ugyanezt tartalmazza egyébként Zweier Wolfgang „Gnomonica varia” című, 1696-ban Privigyén készült kézirata is: PMKL, Ms. For. 0-5/13.) Az áttekintés nyomán azt a képet nyerjük a szerző természettudományos tanultságáról, hogy azon idők gyakorlati követelményei irányították ismeretei megszerzésében. Csak közönséges számtannal találkozunk a kéziratban, valamint olyan földrajzi adatokkal és geometriai részletekkel, melyek egyrészt a földmérésnél és a hadi technikában, másrészt azon kor általánosan használt időmeghatározási módjainál voltak szükségesek. (Ismertetés az 1930-as évekből, ismeretlen szerzőtől, PMKL).

PMKL, Ms., For. 0-5/23. (V 156/23.) 

Ms 2.

[MÖSCH,] Lucas a S. Edmundo
Compendium mathematicum. Privigye, 1692.

Egykorú másolat, több kéz írása. 144 ff., 142 pp., 195×150 mm. Kötése eredetileg kottás pergamen kódextöredékkel borított gerincből és papír borítású táblákból állt. 1991-ben restaurálták, újrakötötték.
Poss.: Bibliotheca Prividiensis Sch. P., 1721.
Koltai, 223.
Matematikai jegyzet. – Tartalma: ff. 1-44.: „Geometra Practicus compendio exhibitus.” (A ff. 2. és 3. között több lap hiányzik.) – ff. 45-56.: „De usu Circini Proportionalis multum utilis.” – ff. 60-74: .„Geographus Triceps Compendio exhibitus.” – ff. 75-88.: „Compendium Chronographicum biceps.” – ff. 91-126v.: „Compendium Astronomicum Tripartitum.” – ff. 131-143.: „Nucleus Architectonicae Militaris, Polemicae offensivae ac defensivae necnon Tactica seu Castrametationis excerptus.” – pp. 1-136.: Manuscriptum mathematicum. – Melléklet (For. 0-5/15.b.) Az 1991. évi restauráláskor a régi kötésből kiemelt 21 db kézirat- és egy kottás pergamentöredék. Lat.
PMKL, Ms., For. 0-5/15. (V 155/15.)

Ms 3.

[MÖSCH,] Lucas a S. Edmundo
Compendium mathematicum. (Az Ms2. másolata. 17. sz. vége.)

Egykorú másolat. 144 ff. 205×155 mm. Kötését 1991-ben restaurálták.
Poss.: Bibliotheca Nitriensis Scholarum Piarum, 1712.
Koltai, 400.
Matematikai jegyzet. – Tartalma: ff. 1-41.: Geometria Practica. – ff. 42-51v.: „De usu Circini Proportionalis multum utilis.” – ff. 52-65.: „Geographus Triceps Compendio exhibitus.” – ff. 65v-96.: „Compendium Astronomicum Tripartitum.” – ff. 100-110v.: „Compendium Chronographicum biceps.” – ff. 112-142v. : „Gnomonica Varia in compendium data.” – Mellette: Az 1991. évi restauráláskor a régi kötésből kiemelt kézirat- és nyomtatványtöredékek. Lat., lengyel.
PMKL, Ms., For. 5/70. (V 104.) 

NB.

Kácsor Keresztély szerint P. Lucas, amikor 1700. november 7-én Privigyéről Nikolsburgba költözött, tartalmilag és terjedelmében is jelentős kéziratait magával vitte. Halála után (1701. márc. 24.) ezek visszaszerzése érdekében a magyar viceprovincia több kérvényt is beadott, de azok továbbra is Nikolsburgban maradtak. (Kácsor Christianus, Virorum doctrina illustrium, qui in nostra Scholarum Piarum Provincia Hungariae ab eiusdem initiis ad annum Domini 1774. extitere, Pars I: PMKL, Ms., For. 6/19a és b).

Megjegyzendő továbbá, hogy P. Lucastól számos további irat ismert, így a privigyei rendház és a magyar viceprovincia levéltárának köteteiben (PMKL; Státny oblastný archív v Nitre) az 1700 előtti bejegyzések zöme tőle származik – köztük vannak a rendház, illetve viceprovincia krónikái (annales) és más rendtörténeti írások is. (Ld. erről: Koltai András, Mösch Lukács és a magyar piaristák első levéltárai, in Levéltári Szemle, 47[1997], 2. sz., 17-30 = Egyház és művelődés, Pannonhalma 996-1996, Tudományos konferencia Pannonhalma és magyar oktatás milleniuma emlékére, szerk. Hajdú Ákos–Kokas Zsuzsanna, Bp., 1997, 107-130.) Számos írása és tervrajza található a Piarista Rend Generális Levéltárában (Archivio Generalizio delle Scuole Pie) is. (Ld. Gams, Jörg, Materialen zu Kunsttätigkeit der gegenreformatorischen Orden in Österreich und in anderen Ländern der Habsburgermonarchie bis 1800: VII-VIII. Das Archiv des Piaristenordens, in Römische Historische Mitteilungen, 42(2000), 351-381, 43(2001), 631-651.) 

III. Tévesen föltételezett nyomtatványok

Er 1.

MÖSCH, Lucas a S. Edmundo
Ordo studiorum. Tyrnaviae, 1695.

Kézirat.
A piarista rendi növendékek számára Lucas a S. Edmundo, mint viceprovinciális által kiadott tanulmányi rendet Ján Čaplovič tévedésből nyomtatványként sorolta be bibliográfiájába (2325), valószínűleg azért, mert a XX. században Friedreich Endre közlésében nyomtatásban is megjelent (Moesch Lukács „Ordo Studiorum” című tanulmányi szabályzata, in Kalazantinum [Kolozsvár], 19(1913), 46-52). 

Er 2.

[MÖSCH], Lucas a S. Edmundo
Opera mathematica de rebus gnomonicis, de milliaribus et gradibus. Prividiae, 1696.

Kézirat (ld. Ms 1).
Leodegario Picanyol nyomtatványként sorolta be bibliográfiájába (RLS, 121). Ilyen című nyomtatványból azonban példány nem ismert, hanem a leírás föltehetően az Ms1. számú kéziratra vonatkozik. 

IV. Rövidítések