Veszprém. Piarista gimnázium
A mai Magyarország területén az első piarista alapítás a királynék városában Volkra Ottó János püspök érdeme. A püspök már Nyitrán és Szentgyörgyön megismerte a piaristákat, és egyházmegyéje jövendő papságának és az ifjúságnak a nevelésére őket tartotta a legalkalmasabbnak. 1711. október 26-án három piaristát fogadott be székvárosába: Zajkányi Lénárd az iskola, Szolcsányi Imre a papi szeminárium vezetését vette át, Herchl József pedig a püspök gyóntatója lett. Az iskolát már novemberben megnyitották. Az alapító püspök mindent megtett, hogy bőséges anyagi támogatásával segítse a piaristák működését, de a rendház és az iskola végleges elhelyezése csak a század közepére maradt. A rendházat a várban 1753-ban egy helybeli kőműves tervezte, de csak 1769-re készült el, az iskola építése pedig Mária Terézia adományával 1778-ra fejeződött be. A poétikai és retorikai osztályok 1753-ban nyíltak meg a veszprémi kanonokok támogatásával. A templomot klasszicista stílusban 1828-tól 1836-ig építették a korábbi kápolna helyén. A vár falára
támaszkodó gimnázium hatalmas tömbje 1893- ban kapta mai formáját. Az 1848-as hazafias megmozdulások miatt az iskolát lefokozták 4 osztályossá, és csak Ranolder János püspök adományából lehetett ismét 6, majd 1885-től 8 osztályos főgimnázium. Az első érettségi vizsgát 1886-ban tartották.
A veszprémi piarista gimnázium nemcsak a hatalmas kiterjedésű egyházmegye papi utánpótlását szolgálta, hanem számos kiváló, tudós tanára folytán országos hírű tanítványokat is nevelt. A tanárok közül említhető Révai Miklós nyelvész, Laczkó Dezső geológus, a jeles tanítványok közül Lékai László bíboros prímás, Kopácsy József hercegprímás, Simonyi Zsigmond nyelvész, Cholnoky Jenő földrajztudós, Zichy Mihály festő, Csikász Imre szobrász.
1948-ban az államosítás egy virágzó, nagy kultúrájú szerzetesi iskolát szüntetett meg. A piarista atyák két évig még a kisszemináriumban tanítottak, majd 1950-ben elhagyták a várost. Az iskola épületében állami gimnázium, később Közgazdasági Szakközépiskola működött. A rendházban a megyei levéltár, 2006-tól a Laczkó Dezső Megyei Múzeum kapott helyet. A piaristák az 1990-es években nem tértek vissza a városba, épületeikért állami kárpótlást kaptak. A templom a rend tulajdonában maradt. 2021-től mind a gimnázium épülete, mind a templom a Veszprémi Főegyházmegye birtokába került.
(Borián Tibor - Koltai András - Legeza László: Piaristák. Mikes K., 2007. p. 65.)
- Residentia: 1711-770
- Domus: 1770-1950
- Plébánia: 1745-1752
- Iskola:
- Gramm. / 1-4 gimnázium (5-8. évf.): 1711-1948
- Human. / 5-6. gimnázium (9-10. évf.):1753-1948
- Konviktus / diákotthon: ???-1901, 1946-1948
- Szeminárium: 1711-1722, 1745-1784, 1790-1796
- Tölcséry Ferenc: A veszprémi római katholikus főgymnasium története, 1711-1895. - Veszprém : Egyházmegyei Könyvnyomda, 1895.
- Nyers Lajos: A veszprémi piarista gimnázium tanára, 1711-1721. - Veszprém, 1940. - Megjelent a gimnázium 1939/40. évi értesítőjében.
- Friedreich Endre: A veszprémi Szent Anna-kápolna története. Veszprém, 1907.
- 1812. I. szemeszter - OSZK (Kisnyt.)
- 1813. - OSZK (Kisnyt.)
- 1814. - OSZK (Kisnyt.)
- 1815. - EKMK
- 1815. - OSZK (Ért. 2124)
- 1818. - VeML
- 1821. - OSZK (Kisnyt.), VeML
- 1822. - OSZK (Kisnyt.), Érseki Könyvtár (Veszprém), VeML
- 1824. II. szemeszter - OSZK (Kisnyt.), Érseki Könyvtár (Veszprém)
- 1824. másik - OPKM (múzeum D73.222.1)
- 1825. OSZK, ÉK, VeML
- 1827. - OSZK (Kisnyt.), EKMK
- 1830. - OSZK, ÉK, VeML
- 1836. I. szemeszter - OSZK
- 1837. II. szemeszter - OSZK
- 1838. I. szemeszter - VeML
- 1839. II. szemeszter - OPKM, OSZK
- 1840. II. szemeszter - OPKM, OSZK, ÉK
- 1841. I. szemeszter - ÉK
- 1843. I. szemeszter - OSZK
- 1843. II. szemeszter - OSZK, ÉK, Pannonhalma, VeML
- 1844. II. szemeszter - OSZK. ÉK
- 1850. II. szemeszter - OSZK