Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

Könyvajánlók

A cseh Károli-Biblia

 A Biblj Swatá… [1596] Kralicei Bibliaként ismert a szakirodalomban. A Kralicei Biblia a cseh kultúrára gyakorolt nyelvi, vallási, irodalmi hatása hasonló, mint a németeknél a Luther-Biblia, az angolok Jakab király Bibliája, vagy hazánkban a Károli Gáspár által készített fordítás.

2022. 09. 22. – 09:16

Simai Kristóf, a „magyar Plautus"

A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től szeptember 21-e a magyar dráma napja, emlékéül annak, hogy 1883-ban ezen napon tartották a Nemzeti Színházban Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatóját. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek jobb megismer(tet)ésére.

2022. 09. 22. – 09:13

A modern zoológia születése

Konrad Gessner (1516–1565) svájci orvos, természetkutató ötkötetes műve a modern zoológia kezdetének tekinthető, bár számos képzeletbeli és mondabeli állat leírását is tartalmazza, de a 10e folión közölt, mintegy 1000 metszettel ellátott munkában szisztematikus leírást adott az állatokról.

2022. 09. 21. – 09:11

A régi piarista képvers

Ha vizuális költészetről hallunk, akkor rögtön a 20. századi képversek, Apollinaire kalligrammái, Kassák Lajos betűversei jutnak eszünkbe, noha a műfaj sokkal régebbi. Első emlékének a Kr. e. 1700-ban íródott phaisztoszi korongot tekintjük, melyen spirál alakban olvashatunk hieroglifikus jelekkel írt szöveget. Európában a 17. század, a barokk ideje a képvers fénykora, hazánkban a 18. században éli virágkorát, köszönhetően több piarista szerzőnek, akik élen jártak a képversek alkotásában.

2022. 09. 21. – 09:08

Egy 16. századi anatómiai szakkönyv

A 16. század előtt az orvoslás tanulása szinte egyet jelentett Galenus (129–c. 216) munkáinak ismeretével. Majd másfél évezreden keresztül szinte megkérdőjelezhetetlen tekintélynek számított, akinek a szövegei alapján a sebészetet is oktatták, noha Galenus még azt gondolta, hogy a majmok és az emberek teste egyforma, így sokszor majmok boncolása alapján készítette el leírásait. Az 1530-as évek második felében Andreas Vesalius (Andries van Wezel, 1514–1564) padovai felllépése hozott döntő változást, aki diákok és látogatók szeme láttára végzett boncolásokat.

2022. 09. 20. – 08:59

„Áldott az Atyának és Fiúnak és Szent Léleknek Országa..”

A latin egyházban Aranyszájú (Krizosztomosz) Szent Jánost (347k.-407) szeptember 13-án, a keleti keresztények január 30-án ünneplik Nagy Szent Vazullal és Teológus Szent Gergellyel együtt. A három szent főpap egyikeként, egyháztanít óként tisztelhetjük Konstantinápoly érsekét. Nevéhez kórházak és jótékonysági intézmények alapítása, a mindennapi éltre reflektáló egyházi beszédek és levelek fűződnek.

2022. 09. 20. – 08:57

Egy piarista a 19. századi irodalom kánonjából - Dugonics András

Napjainkban egy piarista diák számára Dugonics András neve aligha ismeretlen, noha ma már nem emlegetjük irodalmunk legnagyobb alakjai között. A 19. században Dugonics András piarista szerzetes  mint „a nemzeti szellem egyik legnagyobb ébresztője” a nemzeti kánonhoz tartozott. Az országos ismertséget és sikert Etelka (Pozsony–Kassa, 1788.) című regénye hozta el neki.

2022. 09. 19. – 15:38

Egy 16. századi füveskönyvről

A füveskönyvek (latinul: Herbarium, németül: Kräuterbuch) olyan botanikai összeállítások, melyek gyakorlati felhasználásra, orvosi célra készültek. Ezek a könyvek jó képet adnak a korabeli emberek növénytani, természeti ismereteiről, egyszersmind a gyógyszerkészítés korai emlékei is.

2022. 09. 19. – 15:35