A szenci Collegium Oeconomicum könyvtára (1763-1776)
A könyvek beszerzése
Ebből az összegből vásárolták bécsi könyvkereskedőktől az iskola könyvtárának legnagyobb részét, főként kameralisztikai könyveket. A könyvtár másik jelentős részét az intézet első rektora, Kónya Kristóf piarista adta saját könyveiből, amelyek főként teológiai, lelkiségi, kánonjogi és történeti művek voltak. Néhány vallásos könyvet a királyi alapítvány költségén is vettek, amelyet a Helytartótanács kifogásolt is, de Kónya azzal védekezett, hogy a kollégium célja nem csak a kamarai tárgyak tanítása, hanem a vállásos nevelés is.
A könyvtár elhelyezése
Az alapítás utáni harmadik évben, 1766-ban az intézet könyvtára már 288 művet tartalmazott 765 kötetben, két évvel később pedig 1000 kötetes volt. A művek és kötetek száma közötti nagy különbséget többek között az okozta, hogy a tankönyvül használt műveket 25-25 példányban vették meg a húsz alapítványi és a néhány fizető konviktor számára. (Ld. a könyvérdekességeknél.) A könyvtárszobában a könyveket üvegezett és zárható szekrényekben őriztek, mellettük pedig a földméréshez, hidrosztatikához és a geometria tanításához szükséges műszereket tárolták.
A könyvtár összetétele
A Collegium Oeconomicum könyvtára tehát nem annyira méretében, mint összetételében volt különleges. Az iskola tantárgyai ugyanis geometria, építészet, kereskedelmi számtan, könyvvitel, gazdaságtan, fizika, német nyelv és a kereskedelmi levelezés voltak és a könyvtárban az ezekre vonatkozó német szakirodalom szinte egésze megtalálható volt: fölmérési, bányamérési, építészeti, hidraulikai, matematikai knyvek, köztük drága, sokkötetes, metszetgyűjtemények. Megvoltak Szencen a modern filozófia és közgazdaságtan legújabb művei. Mivel az iskola tanításai nyelve az alapítók szándékából kifolyólag német volt, a szenci könyvtár túlnyomó része is német nyelvű könyvekből állt. Csupán a filozófiai és teológiai művek között akadtak nagyobb számban latin nyelvűek, a magyar kötetek száma pedig alig néhány volt.
A kollégium pusztulása
A szenci könyvtár legnagyobb része a Collegium Oeconomicum egészével együtt 1776 nyarán tűzvészben pusztult el. Amikor az iskola tanárai és diákjai ősszel Tatára költöztek át, csak 295 darab tűzből kimentett kötet tudtak magukkal vinni. (Ld. a könyvérdekességeknél.) Az intézet utódja, a tatai Studium Cameraticum azonban csak 1780-ig működött, amikor II. József a többi konviktussal és filozófiai tanfolyammal együtt azt is megszüntette.
Irodalom: Hegyi Ferenc, A szenci piarista Collegium Oeconomicum könyvtára, in Magyar Könyvszemle 94(1978), 167-176. Uő, Új adatok a tatai piarista kollégium XVIII. századi történetéhez, in Piaristák Magyarországon 1642-1992, szerk. Holl Béla, Bp., 1992, 89-165.