Könyvtárunk egyik féltett kincse, legrégibb kéziratos kódexünk az ún Biblia Parisiensis. A kötet a XIII. század közepén készült párizsi kódexmásoló műhelyben. Íróanyaga nagyon finom vékony pergamen (velum). A szöveget ún. littera parisiensis írással valószínűleg egy személy írta. A kódex elején megcsonkult, a hiányzó két levelet (Szt. Jeromos bevezetése a Vulgata szövegéhez) a 19. század elején, az újra kötéssel egy időben pótolták, és littera parisisensist utánzó írással kiegészítették.
Balanyi György SchP: Pirrotti Szent Pompilius Mária élete
Ismertető
Miután 1934-ben XI. Pius pápa szentté avatta a Pompilio Pirrotti dél-itáliai piaristát, Balanyi György, a rend magyar tartományának hivatalosan kinevezett történetírója feladatának érezte, hogy magyar nyelven is olvasható életrajzot írjon róla. Az életrajz 1938-ban készült el, és a Szent István Társulat adta ki, de már nem a „Szentek országa” vagy a „Szent István könyvek” sorozatban (ahol Balanyinak már korábban jelentek meg művei). Az előbbit ugyanis a kiadó 1931-ben, utóbbit 1937-ben lezárta. Attól fogva, sőt már 1936-tól művelődéstörténeti, teológiai és közéleti kiadányait már nem sorozatként, hanem nagyjából egységes, keskeny, a Társulat címerével ellárott (de különböző méretű) formában jelentette meg (Karl Adam: A katolicizmus lényege; Blazovich Jákó: A nagy szfinx; Schütz Antal: Őrség, stb.). Ebben a formában, de valamivel kisebb méretben jelent meg Pirrotti Szent Pompiliusz életrajza is Balanyi Györgytől, 1938-ban. A kötetből készült puha, papírborítójú, valamint kemény, vászonborítós változat is, amelynek borítóján a piarista rend angyalos címere (vö. Hitre, tudásra, 12.44-46) szerepelt.
