A könyvtár nélküli kolostor olyan, mint a fegyver nélküli vár
Hétfő - péntek: 9-16
Hétvégén: zárva
A piarista rend alapításától fogva nyitott volt a változó világra és kereste azokat az eszközöket, amivel a gyermekek nemcsak jobb emberek, hanem jobban felkészültek is lehettek, mint kortársaik. Ezen módszerekkel megismerhették az őket körülvevő világot, megfelelő tudásra tehettek szert, amivel eligazodhattak Isten teremtett világában. Ehhez jól felkészült, széles ismeretekkel rendelkező, az új módszerekre nyitott, bátor tanárokra volt szükség.
A latin egyházban Aranyszájú (Krizosztomosz) Szent Jánost (347k.-407) szeptember 13-án, a keleti keresztények január 30-án ünneplik Nagy Szent Vazullal és Teológus Szent Gergellyel együtt. A három szent főpap egyikeként, egyháztanít óként tisztelhetjük Konstantinápoly érsekét. Nevéhez kórházak és jótékonysági intézmények alapítása, a mindennapi éltre reflektáló egyházi beszédek és levelek fűződnek. A hagyomány a bizánci rítusú egyházak egyik liturgiáját neki tulajdonítja és nevét őrzi: Az ikonokon főpapként, rövid szakállal, könyvvel vagy irattekerccsel, magas homlokkal jelenitik meg. Ez az ábrázolásmód köszön vissza a mellékelt metszeten is, ami a könyvtár állományában őrzött Szent János minden munkáját tartalmazó, kétnyelvű, tizenkétkötetes mű első, nyitó kötetéből származik, melyet 1698-ban adtak ki Frankfurt am Mainban. A tulajdonosi bejegyzés szerint az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárból, mint duplum példány került a Kecskeméti Piarista Rendházba, ahonnan 2009-ben hivatalos átadással a Piarista Központi Könyvtárba.
„Istenünk, benned bízók erőssége, Aranyszájú Szent János püspök a te akaratodból mint az ékesszólás mestere és az üldöztetések elviselésének példaképe tündöklik előttünk. Add, hogy megfogadjuk tanítását, és épüljünk rendíthetetlen türelmének példáján. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.”
Boros Gergely
