Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

A kassai Korán

A piarista rend alapításától fogva nyitott volt a változó világra és kereste azokat az eszközöket, amivel a gyermekek nemcsak jobb emberek, hanem jobban felkészültek is lehettek, mint kortársaik. Ezen módszerekkel megismerhették az őket körülvevő világot, megfelelő tudásra tehettek szert, amivel eligazodhattak Isten teremtett világában. Ehhez jól felkészült, széles ismeretekkel rendelkező, az új módszerekre nyitott, bátor tanárokra volt szükség.

2022. 09. 29. – 09:32

Könyvajánlók

Egy dunántúli mandulafáról - piarista olvasatban

A mostanában virágzó mandulafák juttatták eszünkbe Janus Pannonius Egy dunántúli mandulafáról című költeményét. S hogy mi köze van a piaristáknak az Európa-szerte ismert és elismert humanista poétához, az alábbiakban kiderül.

Janus Pannonius (1434–1472) neve már a 15. századi neves európai költők között, de a 16. századra kétségkívül kialakult Európa-szerte a kultusza. 1512 és 1523 között nyolc európai városba adták ki műveit, de Zsámboky János (Johannes Sambucus) 1559-es, padovai „kritikai” kiadása (majd ennek újbóli kiadásai: 1567, 1569. Bécs) révén a 16. század második felére kétségkívül elfoglalja helyét az európai humanista gondolkodás pantheonjában. Ugyanakkor Magyarországon csak 1594-ben jelent meg a költőtől kötet Debreceni Tarack János gondozásában, a debrecni városi nyomdában, mely ifjúkori zsengéit tartalmazta. Emellett Janus Pannonius egy-egy verse feltűnt Bornemisza Péter, Szenczi Molnár Albert munkáiban. Neve, élete közismert volt, de mindez a költő életművének széles körű hazai ismertséget nem biztosított.

Janus igazi hazai sikere verseinek első magyarországi, 1754-es kiadásához köthető, mikor a piarista Conradi Norbert megjelentette műveit Budán Landerer nyomdájában. Conradi Norbert SchP (1718-1785) 1733-ban lépett a piarista rendbe, Kecskeméten, Máramarosszigeten tanult, majd Firenzében és Rómában folytatott egyetemi tanulmányokat 1744–1745-ben. 1745 nyarán őt bízták meg Desericzky Incével együtt a piaristák a bukaresti misszióval. 1750–1751-ben Bécsben a Lichtenstein akadémia tanára volt, de tanított a pesti, a nyitrai, a váci, a veszprémi piarista iskolákban is, 1782-től haláláig a rend tartományfőnöke volt. Kiadta római tanárainak, Eduardo Corsini és Paulo Chelucci olasz egyetemi előadásainak latin fordítását. Kiváló latin költő volt, több alkalmi verse is fennmaradt.

A kötet elején a protestáns Koródi Bedő Dániel Janus Pannoniushoz írt dicsőitő költeménye, majd Zsámboky János értekezése és verse található. Ezt követi Conradi saját bevezetője, melyben kifejti, hogy elsődleges célja az volt, hogy a diákjai és a művelt magyar értelmiség valóban olvasni tudja Janus verseit, egyúttal rámutatott életművének jelentőségére. Részletesen tárgyalja Janus életútját, rámutatva arra, hogy miként lehet „érvényesülni a szellem útján,” hiszen egyszerű származása ellenére pécsi püspök, kancellár lett. Kiemelt jelentőséget tulajdonít a barátságnak, az olasz barátait név szerint is említi. Ezután következnek maguk a versek: panegiricusok, elégiák és epigrammák. A szövegváltozatok Zsámboky János harmadik kiadásán alapulnak, de felvett kötetébe húsz új verset – köztük a Pannónia dicsérete címűt – is, melyek kéziratát Kollár Ádám Ferenc, bécsi könyvtáros révén ismerte meg.

A megjelent kötet nagy siker lett. Nemcsak Horányi Elek SchP, hanem a református Bod Péter is elismeréssel írt a kiadásról, mert így „[Janus] sok versei forognak az embereknek kezeken”. A kötet későbbi megítélése ugyanakkor meglehetősen kétes. 1784-ben jelent meg Teleki Sámuel szerkesztésében a Janus életművét filológiailag pontosabban feldolgozó kiadvány. Teleki előszavában kárhoztatta Conrádit Janus verseinek cenzúrázása miatt, ugyanis kimaradtak az 1754-es kötetből az erotikus és az egyházellenes epigrammák. Conradi maga is megemlíti előszavában, hogy kihagyta ezen epigrammákat, de ő azzal magyarázza, hogy ezek Janus ifjúkori zsengéi lehettek, illetve, hogy nem saját költeményei, hanem a ferrarai Marcellus olasz verseinek latin fordításai. Itt érdemes visszautalni arra, hogy a kötet megjelenése didaktikai, gyakorlati célokat szolgált, hogy a legjobb minta álljon a neolatin költészetet tanulók előtt, és  azt hogy a piarista kisdiákok s a latinul értő közönség ne csak emlegesse, hanem olvassa és ismerje meg az egyik legnagyobb nemzeti költőnket.

Bácskai-Horváth Hajnalka

 

Esemény ideje
Kincseinkből
Ki
2023. 03. 24. – 08:33