Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

A kassai Korán

A piarista rend alapításától fogva nyitott volt a változó világra és kereste azokat az eszközöket, amivel a gyermekek nemcsak jobb emberek, hanem jobban felkészültek is lehettek, mint kortársaik. Ezen módszerekkel megismerhették az őket körülvevő világot, megfelelő tudásra tehettek szert, amivel eligazodhattak Isten teremtett világában. Ehhez jól felkészült, széles ismeretekkel rendelkező, az új módszerekre nyitott, bátor tanárokra volt szükség.

2022. 09. 29. – 09:32

A régi piarista képvers

Ha vizuális költészetről hallunk, akkor rögtön a 20. századi képversek, Apollinaire kalligrammái, Kassák Lajos betűversei jutnak eszünkbe, noha a műfaj sokkal régebbi. Első emlékének a Kr. e. 1700-ban íródott phaisztoszi korongot tekintjük, melyen spirál alakban olvashatunk hieroglifikus jelekkel írt szöveget. Európában a 17. század, a barokk ideje a képvers fénykora, hazánkban a 18. században éli virágkorát, köszönhetően több piarista szerzőnek, akik élen jártak a képversek alkotásában.

A képverseknél a szerző az alkotás sorait, a szavakat valamilyen kép vagy alak formájában fogalmazza meg. Ezek a költészet sajátos ágát jelentik, hiszen a szavak mellett a képi megjelenés, vizuális hatás is a szöveg részévé válik, a kettő egymásra hat, így alkotnak egységet. Ugyanakkor az esztétikai hatás mellett fontos kiemelni azt is, hogy ez egy verstechnikai megoldás is. A szerzők arra törekedtek, hogy az olvasóikat alaposabb olvasásra, gondolkozásra, a rejtett fogalmak, titkok felderítésére ösztökéljék. A korszakban a poétika a kommunikáció szerves része volt, az iskolai oktatásban kiemelt szerepet kapott, hogy minden diák a költészetet legalább a mesterségbeli tudás szintjén elsajátítsa.

Hazánkban Janus Pannonius és Balassi Bálint költészetében felbukkan is egy-egy képvers, de az első jelentősebb alkotások a 17. századi protestáns szerzőkhöz köthetők. 1607-ben Szenczi Molnár Albert Lusus poetici címmel jelentetett meg antológiát költeményeiből, köztük több képverssel, az az evangélikus Graff András 1637-es poétikájában pedig tárgyalja e verstípus szerzésének különféle módjait. Mösch Lukács SchP (1651–1701)1693-ban kiadott Vita poetica című művében drámai formában veszi sorra a különböző irodalmi műfajokat, melyek között a kiemelt szerepet kap a vizuális költészet, a versműfajok ismertetése közben több képverset is megemlít. Mösch poétikája minden bizonnyal nem maradt hatás nélkül. A poétikaíró Mösch és a Szlavkovszky Benedek SchP (1685–1748) ötletes alkotásai mellett Dugonics András SchP, Kácsor Keresztély SchP is kísérletezett képversek alkotásával. Ugyanakkor nemcsak piarista szerzők, hanem a nyitrai, pozsonyszentgyörgyi piarista iskolák növendékeitől is maradtak fenn e technikával készült opusok.

A képversek egyik jellemző formája a betűnégyzet. Mösch Szűz Mária nevéből alkotott egy mágikus négyzetet, az olvasást a négyzet közepén kell kezdeni, a sor irányát megtörve fordulhatunk felfelé vagy lefelé is, újból változtatva az irányon, mindig ugyanazt a szöveget kapjuk. Mösch meghatározása szerint annyi irányban olvasható ki a szöveg, ahány betű szerepel a négyzetben, így jelen alkotásnál 22 féle megoldást kell keresnünk a szöveg elolvasására.

Kabalista versben minden betűnek van egy számértéke, ha az egy sorban olvasható betűk érékét összeadjuk, az így kapott összeg a keletkezés idejét jelöli. A 18. század második felében a piarista szerzőktől sok ilyen vers maradt  fenn, valószínűleg a növendékek számára ez az egyszerűbb, ugyanakkor a matematikai ismereteket is mozgósító forma jó versszerzési gyakorlat lehetett az oktatás során.

Csáky Imre kalocsai érsek nagy ünnepségsorozatot rendezett VI. Károly fiának, Lipótnak a születésének a tiszteletére 1716-ban. Csáky a piarista Szlavkovszky Benedeket SchP kérte fel, hogy köszöntse költeményekkel is. A megjelent kötet a versszerzés legmagasabb ismereteiről tanúskodik. Az egyik legjobban sikerült alkotás egy figurális mezosztichon, mely szív alakot formáz. Itt a szöveg közepén szereplő kiemelt betűk (mezosztichon), jelent esetben a cor (’szív’) szó egy szív alakot formáz. A Lipótot dicsőítő versben egyébként megfigyelhető az akrosztichon, mikor a sorok kezdő betűje összeolvasva értelmes szót ad ki (Vngaria), és telesztichon is, mikor a sorvégi betűk együttese bír jelentéssel (Avstria).

Szlavkovszky Benedek kereszt alakban elrendezett verse ugyanezen alkalomból készült. A korszakból kereszt, háromszög, labirintus, háló, zászló, csillag, szív, koszorú, kerék alakban elrendezett verseket ismerünk piarista alkotóktól. Ezek közül különösen érdekes Mösch két verse Szűz Máriáról. A kerék központjában az M betű látható, a kerék küllőinek végpontjai az OOMMAARRIIAA feliratot adják ki. A másik versben virág kezdőpontjaiból az Ave Maria olvasható össze.

 

Bácskai-Horváth Hajnalka

Esemény ideje
2022. 09. 21. – 09:08