A könyvtár nélküli kolostor olyan, mint a fegyver nélküli vár
Hétfő - péntek: 9-16
Hétvégén: zárva
A piarista rend alapításától fogva nyitott volt a változó világra és kereste azokat az eszközöket, amivel a gyermekek nemcsak jobb emberek, hanem jobban felkészültek is lehettek, mint kortársaik. Ezen módszerekkel megismerhették az őket körülvevő világot, megfelelő tudásra tehettek szert, amivel eligazodhattak Isten teremtett világában. Ehhez jól felkészült, széles ismeretekkel rendelkező, az új módszerekre nyitott, bátor tanárokra volt szükség.
Buda visszavétele után 1687-ben nyitottak a jezsuiták gimnáziumot, amely a hozzá csatlakozó filozófiai és teológiai akadémiával együtt a legjelentősebb és legnépesebb hazai iskolaegyüttes volt a 18. század végéig.
A jezsuita rend 1773. évi megszüntetése után egy ideig világi tanárok oktattak, de az iskola színvonala jelentősen csökkent az 1820-as évekre, ezért a hatóságok valamelyik tanítórendre akarták bízni vezetését. Bolla Márton piarista tartományfőnök megfelelő anyagi háttér ellenében vállalta az iskola átvételét a Buda városa és a rend közötti 1832. június 2-án kötött szerződés alapján. A három elemi iskolai osztály költségeit maga a város vállalta, a gimnáziumét pedig az egyetemi alap. A mai Hess András téri Hilton szálló helyén álló épület egy részének rendházzá alakítását a város és az egyetemi alap közösen állta. A piarista iskola Spányik Glicér igazgatásával 1832. október 18-i ünnepélyes beiktatás másnapján kezdte meg a tanítást.
1851-ben a kormányzat elvette a rendtől a gimnáziumot, így a piaristák csak az elemi osztályokban, a budavári "elemi főtanodában" taníthattak. A gimnázium elvételét azzal indokolták, hogy nincs elég embere a rendnek a német nyelvű oktatás számára.
A piaristák az elemi iskolai oktatásban nem láttak nevelési perspektívát, azért a rendházzal együtt 1880 júliusában átadták az egyesített fővárosnak. A gimnázium Királyi Katolikus Gimnáziumként (német tannyelvű) teljesen világi igazgatással és tantestülettel működött 1848-ig, majd egyesítették a budai II. Rákóczi Ferenc Gimnáziummal. Az 1990-es évek második felében újra Egyetemi Katolikus Gimnáziumként működik, egyházmegyei fenntartással.
(Borián Tibor - Koltai András - Legeza László: Piaristák. Budapest, Mikes K., 2007. p. 51.)
