| Cím | Szerző | Oldalszám | Kieg.adatok | Megjegyzés | Tárgyszavak |
|---|
| Bíró Ferenc hetvenéves | Szilágyi Márton | p. 11-14. | | | |
| Mozaikok egy hajdanvolt szerkesztő arcképéhez: Spielenberg Pál | Balogh Piroska | p. 15-44. | | | |
| Regénypoétikai változások a klasszikus francia irodalomban | Boda Katalin | p. 45-59. | | | |
| A solennitas | Borbély Szilárd | p. 60-68. | | | |
| Egy kantiánus katekizmus tudományos vitájának epizódjai | Czifra Mariann | p. 69-78. | | | |
| "Mert meg égett a kis Filó" : Egy Csokonai-vers közköltészeti háttere | Csörsz Rumen István | p. 79-87. | | | |
| Vita brevis | Dávidházi Péter | p. 88-97. | | | |
| Mintakövetés és nyelvtisztaság | Debreczeni Attila | p. 98-108. | | | |
| A Buda trágédiája és az iskolai színjátékok | Demeter Júlia | p. 109-119. | | | |
| Rendkívüli állapotok | Devescovi Balázs | p. 120-135. | | | |
| Korszakolás és rekanonizáció a 19. század második felének magyar líratörténet-írásában | Eisemann György | p. 136-147. | | | |
| Adalékok Berzsenyi líceumi kapcsolataihoz | Fórizs Gergely | p. 148-154. | | | |
| Kölcsey titkos üzenete | Gyapay László | p. 155-166. | | | |
| Kalmár György nyelvelméletéről | Hegedűs Béla | p. 167-176. | | | |
| "A név olyan erős, hogy eltakar engem" | Hites Sándor | p. 177-188. | | | |
| Az Etelka fejlődéstörténeti funkciójának kérdéséhez : Bestseller és/vagy átmenetek kombinációja | Imre László | p. 189-199. | | | Etelka, piarisztikum (tartalmi ) |
| "A' szentesi váltság állapotja" | Kalla Zsuzsa | p. 200-212. | | | |
| Ismét "oszlop" | Kerényi Ferenc | p. 213-216. | | | |
| A Horea-féle parasztlázadás irodalomtörténetéhez | Keszeg Anna | p. 217-226. | | | |
| Színjáték a jelenlegi Szlovákia területén a 16-18. században | Kilián István | p. 227-234. | | | |
| Irodalomtörténet és aktualitás | Korompay H. János | p. 235-243. | | | |
| "Vigan burittatom hazám hamujával" | Kovács Sándor Iván | p. 244-248. | | | |
| Naláczy József versei? | Labádi Gergely | p. 249-264. | | | |
| Hogyan alakult ki a magyar irodalom filozófiátlanságának tézise? | Margócsy István | p. 265-272. | | | |
| Ungvárnémeti Tóth László Nárcisz, vagy : A' gyilkos önn-szeretet... című drámája alakuló kötetszerkezetben és a szerző drámaesztétikai tájékozódása | Merényi Annamária | p. 273-286. | | | |
| Bessenyei litteratura fogalmához | Mezei Márta | p. 287-295. | | | |
| A többnyelvűség tapasztalatának dramaturgiai vonatkozásai | Nagy Imre | p. 296-313. | | | |
| Verestóiról másként | Németh S. Katalin | p. 314-322. | | | |
| A bonyhai grotta | Onder Csaba | p. 323-342. | | | |
| Gondolatok az irodalom szerepéről és esztétikáról a Mindenes Gyűjteményben | Penke Olga | p. 343-355. | | | |
| Egy nem fakuló "arckép" | Porkoláb Tibor | p. 356-369. | | | |
| Die Bedeutung der Reise- und Erdbeschreibungen in den Bänden des Ungrischen Magazins, 1781-1787 | Seidler, Andrea | p. 370-387. | | | |
| Asbóth, az álmok álmodója és most Wim Wenders | Szajbély Mihály | p. 388-403. | | | |
| A pozsonyi Gesellschaft der Freunde der Wissenschaften | Nagy László | p. 404-411. | | | |
| Adalékok Kármán József és az Első Magyar Játékszíni Társulatához | Szilágyi Márton | p. 412-423. | | | |
| Felekezeti kérdések a 18. század végi magyarországi irodalomban | Thimár Attila | p. 424-431. | | | |
| Lessing: Bölcs Nathán | Tüskés Gábor | p. 432-448. | | | |
| Ízetlenségek és nuditások, ábrázolás és imitáció | Vaderna Gábor | p. 449-464. | | | |
| Kölcsey filozófiai tájékozódásának változásairól | Varga Pál, S. | p. 465-479. | | | |
| Kölcsey és az ötödik vallásbeli üzenet keltkezése az 1832-36-os országgyűlésen | Völgyesi Orsolya | p. 480-500. | | | |
| Fekete János, Voltaire természetfilozófiai költeményének tolmácsolója | Vörös Imre | p. 501-508. | | | |
| Egy regényforma bemutatkozása és elfeledtetése | Wéber Antal | p. 509-517. | | | |
