Egy elkószált kötet Teleki Sámuel utazásából
Teleki Sámuel kötet
Spontone, Ciro (ca. 1552-ca. 1610)
Giorgio Basta tábornok titkáraként járt Erdélyben
Bajtay kötete
Cím | Szerző | Oldalszám | Kieg.adatok | Megjegyzés | Tárgyszavak |
---|---|---|---|---|---|
Szakolca átváltozása, vagy : Egy neolatin epikus műfaj történetéhez | Szörényi László | p. 15-30. | |||
Leibniz és Erdély | Font Zsuzsa | p. 31-42. | |||
Író és olvasó ábrázolása Bessenyei bölcseleti prózájában | Penke Olga | p. 43-58. | |||
A "tudományok", a nemzeti nyelv és az eredetiség : Kármán József Urániájának programírásairól | Bíró Ferenc | p. 59-67. | |||
Filozófia, állambölcselet, utópia, szatíra : Bessenyei György Tariménes utazása című regényének műfajtörténeti háttere | Nagy Imre | p. 68-82. | |||
August Gottlieb Meissner az Urániában | Szilágyi Márton | p. 83-94. | |||
"Pásztori múzsa" a XVIII-XIX. század fordulóján | Debreczeni Attila | p. 95-125. | |||
Csokonai Vitéz Mihály német nyelvű megítéléséhez | Fried István | p. 126-136. | |||
Csokonai és Anonymus | Szabados György | p. 137-150. | |||
Szigvárt apológiája | Margócsy István | p. 151-168. | |||
Három kép a tizennyolcadik század időutazóiról | Hász-Fehér Katalin | p. 169-186. | |||
Kazinczy kiadói munkásságáról | Mezei Márta | p. 187-202. | |||
Az eleven kép : a nemzet és a nyelv kongruenciájának néhány kérdése a XVIII-XIX. század fordulóján | Rákai Orsolya | p. 203-223. | |||
Magyar politikai beszédmódok a XIX. század elején | Takáts József | p. 224-248. | |||
A Szeged-Pest szellemi útvonal mentén : töredék Dugonics Andrásról és Katona Józsefről | Kerényi Ferenc | p. 249-255. | |||
A kecskeméti ügyész | Orosz László | p. 256-266. | |||
Intertextuális szövegfogalom és irodalomtörténeti olvasat: egy új Vanitatum vanitas-értelmezéshez | Rohonyi Zoltán | p. 267-282. | |||
A "hideg, vizsgáló ész" s a "szeretettel tölt szív" tudománya : ismeretelméleti pozíciók Kölcsey Ferenc gondolkodásában | Varga Pál, S. | p. 283-312. | |||
Kölcsey és a romantikus irónia | Kovács Zoltán, Z. | p. 313-345. | |||
Wesselényi Miklós, a nemzetnevelő | Dávid Gábor Csaba | p. 346-363. | |||
Egy "kedves, ósdi román" : a Bélteky ház és a regényműfaj hagyományai | Imre László | p. 364-379. | |||
Az egyetlen eposz | Zentai Mária | p. 380-402. | |||
A karthauzi - Eötvös József kultúrtörténeti szintézistervének összefüggésében | Gángó Gábor | p. 403-415. | |||
Jósika szegedi boszorkányai | Péter László | p. 416-427. | |||
A párizsi kéjhölgy és a szemérmes magyar szűz : gondolatok a reformkor irodalom- és nemzetszemléletéről | Szajbély Mihály | p. 428-444. | |||
Petőfi Sándor: A puszta télen | Tamás Attila | p. 445-450. | |||
Pandora szelencéje : a póriasság mint "esztétikai" kategória | Milbacher Róbert | p. 451-470. | |||
Arany János pályakezdése | Bernáth Árpád | p. 471-490. | |||
"...mint Chladni üveglapján a nyírettyű..." : Arany János poétikai nézeteiről | Széles Klára | p. 491-497. | |||
"Táncot ropnap, úgy mulatnak" | Korompay H. János | p. 498-504. | |||
Egy nótaszerzés története 1850-ben | Deák Ágnes | p. 505-522. | |||
A magyar irodalomtudomány Beöthy Kis-tükrében | Dávidházi Péter | p. 523-540. | |||
Mikszáth Kálmán: A néhai bárány | Csúri Károly | p. 541-554. | |||
Julius (von? ) Reviczky vagy Reviczky Gyula? | Császtvay Tünde | p. 555-573. | |||
"...még compilatióban is lehet eredetiség" : egy késő-biedermeier kompilátor, Aszalay József | Baranyai Zsolt | p. 574-590. |