Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

A kassai Korán

A piarista rend alapításától fogva nyitott volt a változó világra és kereste azokat az eszközöket, amivel a gyermekek nemcsak jobb emberek, hanem jobban felkészültek is lehettek, mint kortársaik. Ezen módszerekkel megismerhették az őket körülvevő világot, megfelelő tudásra tehettek szert, amivel eligazodhattak Isten teremtett világában. Ehhez jól felkészült, széles ismeretekkel rendelkező, az új módszerekre nyitott, bátor tanárokra volt szükség.

2022. 09. 29. – 09:32

Könyvajánlók

Analitikák

CímSzerzőOldalszámKieg.adatokMegjegyzésTárgyszavak
Szakolca átváltozása, vagy : Egy neolatin epikus műfaj történetéhezSzörényi Lászlóp. 15-30.
Leibniz és ErdélyFont Zsuzsap. 31-42.
Író és olvasó ábrázolása Bessenyei bölcseleti prózájábanPenke Olgap. 43-58.
A "tudományok", a nemzeti nyelv és az eredetiség : Kármán József Urániájának programírásairólBíró Ferencp. 59-67.
Filozófia, állambölcselet, utópia, szatíra : Bessenyei György Tariménes utazása című regényének műfajtörténeti háttereNagy Imrep. 68-82.
August Gottlieb Meissner az UrániábanSzilágyi Mártonp. 83-94.
"Pásztori múzsa" a XVIII-XIX. század fordulójánDebreczeni Attilap. 95-125.
Csokonai Vitéz Mihály német nyelvű megítéléséhezFried Istvánp. 126-136.
Csokonai és AnonymusSzabados Györgyp. 137-150.
Szigvárt apológiájaMargócsy Istvánp. 151-168.
Három kép a tizennyolcadik század időutazóirólHász-Fehér Katalinp. 169-186.
Kazinczy kiadói munkásságárólMezei Mártap. 187-202.
Az eleven kép : a nemzet és a nyelv kongruenciájának néhány kérdése a XVIII-XIX. század fordulójánRákai Orsolyap. 203-223.
Magyar politikai beszédmódok a XIX. század elejénTakáts Józsefp. 224-248.
A Szeged-Pest szellemi útvonal mentén : töredék Dugonics Andrásról és Katona JózsefrőlKerényi Ferencp. 249-255.
A kecskeméti ügyészOrosz Lászlóp. 256-266.
Intertextuális szövegfogalom és irodalomtörténeti olvasat: egy új Vanitatum vanitas-értelmezéshezRohonyi Zoltánp. 267-282.
A "hideg, vizsgáló ész" s a "szeretettel tölt szív" tudománya : ismeretelméleti pozíciók Kölcsey Ferenc gondolkodásábanVarga Pál, S.p. 283-312.
Kölcsey és a romantikus iróniaKovács Zoltán, Z.p. 313-345.
Wesselényi Miklós, a nemzetnevelőDávid Gábor Csabap. 346-363.
Egy "kedves, ósdi román" : a Bélteky ház és a regényműfaj hagyományaiImre Lászlóp. 364-379.
Az egyetlen eposzZentai Máriap. 380-402.
A karthauzi - Eötvös József kultúrtörténeti szintézistervének összefüggésébenGángó Gáborp. 403-415.
Jósika szegedi boszorkányaiPéter Lászlóp. 416-427.
A párizsi kéjhölgy és a szemérmes magyar szűz : gondolatok a reformkor irodalom- és nemzetszemléletérőlSzajbély Mihályp. 428-444.
Petőfi Sándor: A puszta télenTamás Attilap. 445-450.
Pandora szelencéje : a póriasság mint "esztétikai" kategóriaMilbacher Róbertp. 451-470.
Arany János pályakezdéseBernáth Árpádp. 471-490.
"...mint Chladni üveglapján a nyírettyű..." : Arany János poétikai nézeteirőlSzéles Klárap. 491-497.
"Táncot ropnap, úgy mulatnak"Korompay H. Jánosp. 498-504.
Egy nótaszerzés története 1850-benDeák Ágnesp. 505-522.
A magyar irodalomtudomány Beöthy Kis-tükrébenDávidházi Péterp. 523-540.
Mikszáth Kálmán: A néhai bárányCsúri Károlyp. 541-554.
Julius (von? ) Reviczky vagy Reviczky Gyula?Császtvay Tündep. 555-573.
"...még compilatióban is lehet eredetiség" : egy késő-biedermeier kompilátor, Aszalay JózsefBaranyai Zsoltp. 574-590.