Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

A cseh Károli-Biblia

 A Biblj Swatá… [1596] Kralicei Bibliaként ismert a szakirodalomban. A Kralicei Biblia a cseh kultúrára gyakorolt nyelvi, vallási, irodalmi hatása hasonló, mint a németeknél a Luther-Biblia, az angolok Jakab király Bibliája, vagy hazánkban a Károli Gáspár által készített fordítás.

2022. 09. 22. – 09:16

Könyvajánlók

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2015.09.16. 12:46:50
Forrás: szerzői ajánlás
A Vörös Szfinx cselekménye négy fő szálon bonyolódik: Richelieu bíboros hatalmi sakkhúzásai eredményre vezetnek-e? Előkeríthetők-e a IV. Henrik életét kioltó merényletre bujtó összeesküvők? Franciaország elhódítja-e a kulcsfontosságú Susai-hágót? És ki fogja megörökölni majdan a francia trónt? Dumas visszatér a számára oly igézetes tizenhetedik század francia történelméhez, de A Vörös Szfinx nem folytatása, hanem ellendarabja A három testőr-nek. Ez a Dumas-regény először kerül a magyar olvasók kezébe. "Az epizód, a melyről a továbbiakban beszámolunk, La Rochelle ostromával egyetemben, amelyet már a három testőrről szóló könyvünkben bemutattunk, XIII. Lajos uralkodásának legdicsőbb csúcspontja. Néhány olvasó talán felrója majd, hogy mindezen részletek [ ] csak a festőiség és az ismeretlenség varázsával akarnak hatni [ ] Nos, én e részleteket nem a beavatottaknak szánom, az ilyenek csak ugorják át őket. Azokhoz szólok, akik nincsenek ilyen ismeretekkel felvértezve, vagy azokhoz és ők még többen vannak , akiket vonz a történelmi regény becsvágyó címszava, és olvasás közben ismereteiket is szívesen gyarapítják. Egyébiránt nagyon is üdvös, ha az olvasók a regényíróktól tudnak meg olyan részleteket, amelyekről a történészek megfeledkeznek, vagy mert a történelemhez méltatlannak ítélik őket, vagy mert alighanem nekik sincs róluk tudomásuk." Alexandre Dumas