Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

A cseh Károli-Biblia

 A Biblj Swatá… [1596] Kralicei Bibliaként ismert a szakirodalomban. A Kralicei Biblia a cseh kultúrára gyakorolt nyelvi, vallási, irodalmi hatása hasonló, mint a németeknél a Luther-Biblia, az angolok Jakab király Bibliája, vagy hazánkban a Károli Gáspár által készített fordítás.

2022. 09. 22. – 09:16

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2014.08.29. 17:59:13
Forrás: Kiadói ajánlás
Az Egyházkerületi Gyűjtemények kiadványainak új sorozata a Tiszántúl protestáns múltját és értékeit tárja fel, elsősorban a történettudomány, a művelődéstörténet és az egyházművészet eszközeivel. A Debreceni Református Kollégium alapításának 475. évfordulóján élre kivánkozott az Egyházkerületi Nagykönyvtár féltett régiségeit tömörítő Kazay-gyűjtemény és egykori tulajdonosának bemutatása. A 18. század legjelentősebb polgári magánkönyvtárát létrehozó Kazay Sámuel debreceni patikus történetében egyszerre tükröződneka korszak hétköznapjai, egyháztörténelme, nevelés- és tudománytörténetének különös adalékai, a hazai gyógyítás múltja, a könyvek sorsa és a gyűjtő személyisége, sőt az antikvitás magyarországi kultusza is. Mint a patikus feljegyzéseiből elénk tárul, a 18. század derekán nem csupán az egyetlen hivatásos hazai könyvkereskedő, de egy magyarországi kereskedőváros lakója is figyelemmel kísérhette Európa könyvészeti aukcióit - Londontól Párizson és Amszterdamon át Bécsig -, sőt olyan kollekciót hozhatott létre, amely tartalmában tudósokéval, bibliofil értékei terén arisztokraták könyvtáraival vetekedett. Ismert vélekedés szerint ünnepi alkalom, ha elszórt utalások alapján következtethetünk egy-egy gyűjtemény tulajdonosának véleményére, ízlésére. A Kazay-hagyaték szokatlanul gazdag ezen a téren, megismerhetjük a patikus műveltségét, képzőművészeti vonzalmait, sőt felekezeti nyitottságát is. A forrásanyag betekintést enged a cívisek világába, abba a közösségbe, amelynek könyvekhez való viszonyulása összhangban áll az írni-olvasni tudás szabad királyi városok közül is kiemelkedő debreceni adataival.