Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Virtuális túra

Virtuális látogatás könyvtárunkban a 3d.orszagjaro.hu segítségével

Könyvtári katalógus

Használati útmutató

Központi Könyvtár katalógusa

Piarista könyvtárak katalógusa

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

Az első könyv a távcsőkészítésről avagy Galilei és a piarista oktatás

A piarista oktatás elindulása új szemléletet hozott a természettudományos oktatás rendszerébe a 17-18. században. Kalazanci Szent József fontosnak tartotta az olvasás és írás mellett a matematika oktatását is, mint a diákoknak kenyeret adó, praktikus tudományt. Ebben a szellemben tanítottak Kalazancius későbbi követői is, akik közül a firenzei piaristák szoros kapcsolatba kerültek Galileo Galileivel is, egyfajta titkári feladatokat is vállalva a tudós mellett. Galilei gyakorlati megfigyeléseken alapuló tudományos elvei pedig átkerültek a piarista oktatás elemei közé.

2022. 09. 28. – 09:29

Könyvajánlók

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2019. 12. 02. 10:46:59
Forrás: Fülszöveg
Jelen kötet Friedrich Wilhelm Joseph Schelling (1775 1854) első berlini kollégiumának az anyagát tartalmazza, melyet a filozófus 1841 1842-ben tartott. Az előadássorozat jelentőségét illetően joggal állapítja meg egy neves monográfus, hogy az idős Schelling berlini fellépése az utolsó alkalom volt, amikor az egyetemi filozófia világformáló eseménynek számított. A jelentős hatású szöveg a korszak filozófiájának alapdokumentuma, s egyúttal a német idealizmus alkotó továbbvitele és lezárása. Bár Schelling a kollégium anyagát nem kívánta közreadni, egyik ellenfele, Paulus lelkész mégis közzétett egy hallgatói jegyzetet 1843-ban. Ennek modern kiadása Manfred Frank munkája, amely a jelen kötetnek is alapjául szolgál, s amely megbízható forrásnak tekinthető a filozófus nagyívű koncepciójára nézve. Schelling a keresztény filozófia képviselőjeként túllép az a priori észtudományként felfogott negatív filozófián, megalapozza az előre-el-nemgondolható létből kiinduló, pozitív filozófiát, és páratlan spekulatív erővel ragadja meg a mitológia és a kereszténység történetét és lényegi tartalmait. Hegeltől eltérően a kinyilatkoztatást nem a szellem logikailag szükségszerű, immanens önmozgásaként értelmezi, hanem a faktumként felfogott kereszténységgel azonosítja, melynek tartalma maga Krisztus. Bár a lelkesedést rövidesen széles körű meg nem értés váltotta fel Berlinben, és az idős Schelling hamarosan felhagyott az előadásokkal, gondolatai máig hatóan inspirációt jelenthetnek mindazok számára, akik a kereszténység szellemi tartalmát az idealista filozófia perspektívájából kívánják megközelíteni és felfogni.