Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Virtuális túra

Virtuális látogatás könyvtárunkban a 3d.orszagjaro.hu segítségével

Könyvtári katalógus

Használati útmutató

Központi Könyvtár katalógusa

Piarista könyvtárak katalógusa

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

Biblia Parisiensis (XIII. század közepe)

Könyvtárunk egyik féltett kincse, legrégibb kéziratos kódexünk az ún Biblia Parisiensis. A kötet a XIII. század közepén készült párizsi kódexmásoló műhelyben. Íróanyaga nagyon finom vékony pergamen (velum). A szöveget ún. littera parisiensis írással valószínűleg egy személy írta. A kódex elején megcsonkult, a hiányzó két levelet (Szt. Jeromos bevezetése a Vulgata szövegéhez) a 19. század elején, az újra kötéssel egy időben pótolták, és littera parisisensist utánzó írással kiegészítették.

2023. 01. 14. – 22:09

Könyvajánlók

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2021.01.25. 12:31:04
Forrás: ismertető
Siklósi Beatrix és Matuz Gábor nem szokványos módon örökítették meg az egykori '56-os forradalmár, a siralomházban annak idején hónapokat eltöltött halálraítélt életét és gondolatait, aki mostanság a Fidesz parlamenti képviselőjeként borzolja a nemzetellenes politikát folytatók idegeit. Megszólalnak a filmben például a Wittner Máriát egész kicsi korában nevelő apácák, visszaemlékezik a közös szenvedésekre, örömökre egy korábbi zárkatárs, és több mint fél évszázad elteltével a főszereplő - ezúttal kamerák és nem géppisztolyos ávósok kíséretében - ismét lejut a Képviselői Irodaház (Fehér Ház) alagsorába, ahol 1957-ben fogva tartották. Ma a megkínzott és legyilkolt forradalmárok lelke kísért labirintusszerte a folyosókon, rosszul megvilágított lépcsőfordulókban, miközben életre kelnek a szörnyű emlékek. (A forgatást a parlamenti bürokrácia szerette volna megakadályozni, kezdetben még azt is tagadták, hogy van alagsora az Irodaháznak, szánalmas próbálkozásaik azonban kudarcot vallottak). Az érzelmeket felkavaró alkotás egyediségéhez hozzájárul, hogy látható és hallható benne Waszlavik László zenész, aki időnkénti felbukkanásával végigkíséri a főszereplő sorsát, tangóharmonikájával összekötve a XX. század harmincas éveit az 1956-os forradalom és szabadságharc időszakával. Emellett több dal is elhangzik az ötvenhatos forradalomról írt első, és mind a mai napig egyetlen rockoperából (Jenei Szilveszter - Adorján András - Kocsis L. Mihály: 1956 Aki magyar...), valamint egy dal erejéig felbukkan a filmben Bokor Tünde, a varázslatos hangú erdélyi énekes. Az egyik csúcspont pedig kétségtelenül annak a koncertnek a részlete, amelyen Wittner Mária a Kárpátiával együtt lépett fel a Magyar Szigeten (Neveket akarok hallani, Piros, fehér, zöld - Kárpátia)