Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Virtuális túra

Virtuális látogatás könyvtárunkban a 3d.orszagjaro.hu segítségével

Könyvtári katalógus

Használati útmutató

Központi Könyvtár katalógusa

Piarista könyvtárak katalógusa

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

Az első könyv a távcsőkészítésről avagy Galilei és a piarista oktatás

A piarista oktatás elindulása új szemléletet hozott a természettudományos oktatás rendszerébe a 17-18. században. Kalazanci Szent József fontosnak tartotta az olvasás és írás mellett a matematika oktatását is, mint a diákoknak kenyeret adó, praktikus tudományt. Ebben a szellemben tanítottak Kalazancius későbbi követői is, akik közül a firenzei piaristák szoros kapcsolatba kerültek Galileo Galileivel is, egyfajta titkári feladatokat is vállalva a tudós mellett. Galilei gyakorlati megfigyeléseken alapuló tudományos elvei pedig átkerültek a piarista oktatás elemei közé.

2022. 09. 28. – 09:29

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2020.07.14. 11:56:17
Forrás: Vita Zsigmond: Művelődés és népszolgálat
Ugyanezekben [1840-es évek] az években indulhatott meg a Lyceum magyar ifjúságának irodalmi szervezkedése is. 1845 decemberében már a lyceumi "önképző társulat" alakulásáról olvashatunk az Erdélyi Híradóban. Már csak egy lépés választ el az önképzőkör szó és a vele járó fogalom kialakulásától. Az egyesület "célja: a magyar nyelv és szépirodalombani előhaladás". Az egyesület tehát egészen irodalmi jellegű volt. Az egyesület jegyzőkönyvei nem maradtak reánk, az olvasókörre vonatkozó kéziratos anyag - úgy látszik - teljesen megsemmisült, ezért csak a hírlapi közlésekből értesülhetünk megalakulásáról és kiadványáról. Az Erdélyi Híradó már egy év múlva jelentette, hogy a Királyi Lyceum ifjúsága aláírás útján toborzott előfizetőkre támaszkodva ki akarta adni a Bércvirágok c. kötetét, "de az alap, az előfizetés a közönség részéről nagymértékben elmaradt". A kolozsvári unitárius ifjúság Remény, valamint az enyediek Virágkosár és Korány c. zsebkönyvei után ez volt az utolsó romantikus ifjúsági kísérlet a 40-es években, amely azonban már nem ébresztett érdeklődést az olvasók körében. Az újság varázsa már elmúlt, az ifjúsági irodalmi kísérletek helyett inkább Vörösmartyt és Petőfit olvasta az utolsó években kialakult polgári olvasóközönség. A Bérczvirágok csak egy év múlva jelenhetett meg: az Erdélyi Híradó 1847 októberében számol be róla. "Egyszerű, zsenge virágok, igaz, mik e füzetkékben a közönség kezébe jutnak, de épek és illatosak: hazafias érzés, világosságra törekvő szellem, jóért, szépért hevülés friss illatával fűszerezvék." Ezután megdicséri a közölt elbeszélések és versek egy részét, így például a Székely kaláka, a Farkas Sándor szobránál, a Honfidal c. verseket. Bizonyára Vörösmarty hatása és a hazafias hang tetszett meg ezekben a versekben. Érdekesebb azonban, hogy ez az ifjúság sokat adott a könyv külső szépségére, és a nürnbergi Friedr. Korn'schen és Carl Mayer cégnél négy metszetet csináltatott, amelyek a kor stílusában a szerelmet és a hazafias érzést illusztrálták. A közönség különböző igényeihez való alkalmazkodásra mutat az, hogy háromféle kötésben, 1, 2 és 3 forintért árusították. Így is valószínűleg inkább csak a jóindulatú pártfogók vették meg, és ma már könyvritkaságnak számít. A kis zsebkönyvben az olvasótársaságnak a következő tagjai szerepeltek verssel vagy prózával: Gyerőfy Lenke Károly (gyerői), Váradi József, Kálmánfi, Sándorfi Vilmos, László Kálmán, Kethelyi József, Angyal János, Csíki Péter, Csíky Egyed, Donáth Pál, Kiss József, Kis Mihók, Gyöngyösi József, Dimény József, László József, Törcsváry, Torma Károly, Veres Ádám. Összesen tehát mintegy tizennyolc munkatársa lehetett a kötetnek, egyeseknek közülük több verse és elbeszélése jelent meg benne, mint például Torma Károlynak, a későbbi jeles archeológusnak, aki egyik legszorgalmasabb tagja volt az olvasótársaságnak. A kötetben lévő irodalmi munkák csak szerény szárnypróbálgatásak. A munkatársak közül egyetlen írói tehetség sem emelkedett ki. A kötet törekvéseit az Előszó így fejezi ki: "Mint a virágok illata, legyen énekünk is egy hymnus a bérces hon szebb idejiért, legyen szerettünk áldozata, jelképe, melynek nevében fogadást tevénk, hogy mi hívei leendünk, hívei csendben, viharban..." A hazaszeretet lelkesíti ezt az ifjúságot, és a korabeli romantikus költészet alakította ki ízlését és stílusát. Jósika és a romantikus költészet hatására vall a hazai történelmi témák kedvelése, középkori lovagtémák megelevenítése, továbbá a cselekményszövés bonyodalma, a szerelmi bosszú motívumának gyakori felhasználása. Lovagi harcok, bosszú és gyilkosság váltogatja egymást ezekben az elbeszélésekben, amelyek a környező valósággal nem állanak semmiféle kapcsolatban. A romanticizmus kellékeihez tartoznak a szereplők nevei is, így például: Tihamér, Csilladár, Izora, Hedvig, Camilla, Rachel stb. Ennek az ifjúságnak még kevés volt a valóságismerete, és akkor már elavult mintákat másolt. Ezért örvendünk, ha egy-egy elbeszélésben mégis feltűnik a hazai táj és a hazai élet. Angyal János A Zsidóhegy c. elbeszélésében például Zalatna környékének rövid, de jellemző vonásokkal megrajzolt leírását olvashatjuk. Az író demokratikus törekvéseit a zsidó leány és a keresztény ifjú szerelmi történetével fejezi ki.