Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Virtuális túra

Virtuális látogatás könyvtárunkban a 3d.orszagjaro.hu segítségével

Könyvtári katalógus

Használati útmutató

Központi Könyvtár katalógusa

Piarista könyvtárak katalógusa

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

Biblia Parisiensis (XIII. század közepe)

Könyvtárunk egyik féltett kincse, legrégibb kéziratos kódexünk az ún Biblia Parisiensis. A kötet a XIII. század közepén készült párizsi kódexmásoló műhelyben. Íróanyaga nagyon finom vékony pergamen (velum). A szöveget ún. littera parisiensis írással valószínűleg egy személy írta. A kódex elején megcsonkult, a hiányzó két levelet (Szt. Jeromos bevezetése a Vulgata szövegéhez) a 19. század elején, az újra kötéssel egy időben pótolták, és littera parisisensist utánzó írással kiegészítették.

2023. 01. 14. – 22:09

Könyvajánlók

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2016.05.23. 10:29:20
Forrás: Fülszöveg
Bozók Ferenc nem úgy szerzetesi költő, hogy az egyszerűbb utat választván, a katolikus egyházi költészet nagy hagyományú műfajait (pl. zsoltárokat, himnuszokat, verses imákat) értelmezi át: a hétköznapi élet apró elemeiből kiindulva, a következetesen használt motívumrendszer révén kívánja megragadni az emberi életbe beleszövődött isteni rend elemeit. Ezért is reagálhat ez a költészet olyannyira nyitottan és egyszerűen azokra a költői hagyományokra is, amelyeket többnyire a katolikus felfogással össze nem egyeztethetőnek, vagy éppen azzal szembenállónak minősítenek: Bozók Ferenc ugyanis a dallam, a ritmus, a költészet elemi alkotóelemei iránti érdeklődéséből kiindulva fedezheti fel mindazt, amit képes poétikai ösztönzésként felhasználni. A Teremtés rendjének csodájában éppen emiatt lehet minden lényeges, ami szép és emberi, ennek a költészetnek így lehet olyannyira fontos motívuma a víz, a fény, illetve a földet és eget összekötni képes fa, hiszen ezek a metaforává emelt látványelemek hordozhatják az elemi tapasztalat számára az Abszolútum megközelíthetőségét. A kötet címe is erre utal, aligha véletlenül jelölvén ki éppen ebben a centrumot: az Azúrtemető szókép magába sűríti ugyanis földnek és égnek az egységét. (Szilágyi Márton)