Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Virtuális túra

Virtuális látogatás könyvtárunkban a 3d.orszagjaro.hu segítségével

Könyvtári katalógus

Használati útmutató

Központi Könyvtár katalógusa

Piarista könyvtárak katalógusa

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

Biblia Parisiensis (XIII. század közepe)

Könyvtárunk egyik féltett kincse, legrégibb kéziratos kódexünk az ún Biblia Parisiensis. A kötet a XIII. század közepén készült párizsi kódexmásoló műhelyben. Íróanyaga nagyon finom vékony pergamen (velum). A szöveget ún. littera parisiensis írással valószínűleg egy személy írta. A kódex elején megcsonkult, a hiányzó két levelet (Szt. Jeromos bevezetése a Vulgata szövegéhez) a 19. század elején, az újra kötéssel egy időben pótolták, és littera parisisensist utánzó írással kiegészítették.

2023. 01. 14. – 22:09

Könyvajánlók

Dogmafejlődés, dogmaértelmezés

Budapest : Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya : L' Harmattan, 2012. — 190, [1] p. ; 23 cm . — (Jezsuita könyvek : Isten és tudomány)

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2014.06.04. 7:40:01
Forrás: Kiadói ajánlás
Az egyháztörténelem régi és új fekete legendái tárulnak fel az Olvasó előtt merőben más szemszögből, mint ahogy azok az elmúlt évtizedekben napvilágot láttak. A népszerű vagy populista szerzők állításait, valamint az elterjedt kliséket és előítéleteket szembesíti a történeti tényekkel. Eközben nemegyszer világossá válik, hogy valójában kik ezek a sötét alakok. E művet azonban nem apológiaként, védő vagy igazoló írásként kell értelmezni. Vitán felül áll, hogy a múltban, az egyház nevében kimondhatatlan igazságtalanságok is történtek, és szörnyű gaztetteket is elkövettek. Csakhogy a sokkoló igazságok önjelölt leleplezőivel ellentétben akik gyakran a megtestesült erkölcs képében tetszelegnek a komoly történész saját rendszerén belül próbálja értelmezni a történelmet, nem pedig mai szemszögből meg- és elítélni. Az egyház emberei is elsősorban saját koruk gyermekei voltak, korabeli gondolkodásmódjuktól, eszközeiktől és útjaiktól vezérelve. Gyakran akartak jót, és tettek rosszat. A kérdés az, hogy korunk valóban olyan tökéletes-e, hogy nem kell félnie a következő generációk ítéletétől?