A könyvtár nélküli kolostor olyan, mint a fegyver nélküli vár
Hétfő - péntek: 9-16
Hétvégén: zárva
A piarista rend alapításától fogva nyitott volt a változó világra és kereste azokat az eszközöket, amivel a gyermekek nemcsak jobb emberek, hanem jobban felkészültek is lehettek, mint kortársaik. Ezen módszerekkel megismerhették az őket körülvevő világot, megfelelő tudásra tehettek szert, amivel eligazodhattak Isten teremtett világában. Ehhez jól felkészült, széles ismeretekkel rendelkező, az új módszerekre nyitott, bátor tanárokra volt szükség.
A kecskeméti alapítás gróf Koháry István orszgbíró, Kecskemét földesurának köszönhető. 1714 januárjában megegyezett Boh Euszták viceprovinciálissal nagyobb összegű alapítvány dolgában. Az első piaristák 1715 januárjában érkeztek Kecskemétre: Majthényi Domonkos házfőnök vezetésével. A tanítást 1716-ban kezdték 2 alsóbb osztályban 118 tanulóval. Két kisebb kápolna gondozását is vállalták. Az első rendházat és iskolát 1720-tól 1726-ig építették fel. 1729. június 29-én helyezték el saját templomuk alapkövét, amelyet 1735-től tudtak használni.
1731-ben ide került a rend második noviciátusa 1850-ig. 1759-től a gimnazista piarista kispapok studentátusát (noviciátus utáni tanulmányi ház) szervezték meg, amelyben 1935-ig itt tanultak a gimnazista korú rendi növendékek. A tartományfőnök székhelye is volt a rendház 1730 és 1732 között. II. József intézkedése következtében a tanulók létszáma minimálisa csökkent, és csak az 1800-as évek elején alakult ki a 6 osztályos gimnázium 290 tanulóval. A templomtól jobbra eső épületszárny 1825 és 1832 között épült. 1862-ben megnyílt a 8. osztály, és a következő évben tartották az első érettségit.
Az iskola lassan kinőtte a korábbi épületeket, ezért 1930 és 1933 között Hültl Dezső tervezésében új iskolaépület épült a piarista templommal és az "öreg iskolával" szemben. A piarista Szentháromság-templom 1948-ban plébániatemplomi címet kaptt, de 1958-tól 1978-ig állami beavatkozás következtében a váci egyházmegye papjai vezették a plébániát.
Az iskolát 1948-ban államosították, de 1950-ben újra megnyílhatott 4 évfolyamos gimnáziumként a hozzá csatlakozó kollégiummal. Ma is a Duna-Tisza közének jelentős katolikus tanintézete általános iskolai és gimnáziumi oktatással.
Jeles tanítványai közé sorolhatók: Katona József, Táncsics Mihály, Klapka György, valamit Bábel Balázs, Dankó László kalocsai érsekek, Belon Gellért, Marosi Izidor püspök. A rendház főnöke és az iskola tanára volt Erdősi Imre a branyiszkói hős.
(Borián Tibor - Koltai András - Legeza László: Piaristák. Budapest, Mikes K., 2007. p. 53-54.)
