Giner Guerri Kalazanci Szt. József

Severino Giner Guerri: Kalazanci Szent József, a piarista rend alapítója. - Szeged : Agapé, 2000.

Kalazanci József fiatal spanyol papként, teológiai doktorként érkezik Rómába, a 16. század végén, és kezdetben nyilvánvalóan az a vágya, hogy kanonoki javadalmat szerezzen. Isten azonban különleges feladatot szán ott neki.

E könyv végigvezet bennünket Kalazancius egész élettörténetén. Megtudhatjuk, hogyan élt Spanyolországban, miként jutott arra a döntésre Rómában, hogy iskolaszervezéssel foglalkozzon, és miért szánta rá magát új szerzetesrend alapítására.

Mélyen megrendíti a római szegénynegyedekben élő emberek nyomora. Tanúi lehetünk, miként fedezi fel élete új értelmét, és megsejthetjük titkát: a szegény Krisztust akarja szolgálni minden gyermekben. Vonzza őt Szent Ferenc szegénységének és szelídségének eszméje. A legkisebbekkel és a legszegényebbekkel foglalkozik legszívesebben.  A lehető legtöbbet akarja nekik adni: Istenben való hitet, alapos tudást, szilárd erkölcsöt és reményt, egy emberhez méltó társadalmi életre. A piarista rend, az ő lelkiségét folytatva, az egyház történelmében elsőként választja fő és kizárólagos szolgálatának a gyerekek keresztény nevelését és tanítását.

Sokaknak feladta a leckét életével: pedagógusként is szentté lehet válni, és a sok türelmet kívánó, gyakorta csalódást okozó és hiábavaló vesződségnek tűnő iskolai munka is az üdvösség, a tökéletes szeretet útja lehet! A keresztény tanári életnek is olyan életformának kell lennie, amely egyesíti a tevékeny és szemlélődő dimenziót!

Severino Giner Guerri Murlában, Spanyolországban született 1930-ban. Piarista szerzetes. Doktorátust szerzett teológiából és egyháztörténelemből a római Gregoriana pápai egyetemen. Tizenhét éven keresztül teológiát és egyháztörténelmet tanított. Főszerkesztője volt a Comunidad Educativa, a Revista del Conecias de la Educación és az Ephemerides Calasanctianae folyóiratoknak. 1985 óta a piarista rend hivatalos történetírója. Főműve Kalazanci Szent József új kritikai életrajza (Madrid, 1992). Jelen művét lefordították olasz, portugál, angol, lengyel, német és francia nyelvre is.