Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

A felvilágosodás korának irodalma

Könyvtárunk nagy számban őrzi a felvilágosodás korának magyar irodalmi emlékeit. A piarista rend tagjai maguk is tagjai voltak ennek a szellemi irányzatnak, jelentős művekkel járultak hozzá a magyar irodalom kincsestárához.

Könyvtárunk állományában lévő eredeti művek:

Folyóiratok:

2023. 01. 15. – 07:35

Könyvajánlók

Dogmafejlődés, dogmaértelmezés

Budapest : Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya : L' Harmattan, 2012. — 190, [1] p. ; 23 cm . — (Jezsuita könyvek : Isten és tudomány)

Piarista könyvtárak a XVIII. században

Új igények az oktatásban

Az ország területén folyó török, majd kuruc háborúk lezárultával a magyar iskolarendszerben mennyiségileg és minőségileg is nagy átalakulás vette kezdetét. A XVIII. századi magyar társadalom az oktatás terén is új igényekkel lépett föl. Egyre több társadalmi csoport művelődésében került előtérbe az addigi informális nevelési formák mellett a formális iskolázás. Az iskoláktól viszont egyre inkább elvárták, hogy a a vallásos nevelés és a latin nyelvismeret mellett a hivatali karrierhez szükséges ismereteket is adjon. Ez az igény a gimnáziumokban a történelmi, földrajzi és modern természettudományos ismeretek oktatásának némi térnyerését hozta magával. A század második felében azután megszületett a katolikus iskolák oktatási rendszerének első egységes, az állam érdekekeit szolgáló szabályozása, a Ratio Educationis (1777), valamint létrejöttek a felsőfokú szakoktatás első intézményei is. 


Kalazanci Szent József Szűz Mária előtt

Felix Ivo olajfestménye, 1766. (Tata, Kuny Domonkos Múzeum, egykor a piarista rendházban, ma tartós letétben a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán.)

Újítások az iskolai tananyagban

Az új igényekhez a katolikus iskolák túlnyomó részét vezető jezsuiták kevésbé, az oktatási rendszerükben pedig már korábban is rugalmasabb piaristák inkább tudtak alkalmazkodni. A piarista iskolákban ugyanis már a XVII. században léteztek külön aritmetikai (matematikai) osztályok, a XVIII. században pedig néhol könyvvitelt és alapvető jogi ismereteket is tanítottak. Ugyancsak piaristák tanították elsőként Magyarországon a Newton, Wolf és Leibnitz fizikai kutatásait fölhasználó „új filozófiát”, amelyet a rend tagjai Rómában ismertek meg. Az új alapokra helyezett bölcseletet tanító első filozófiai tanfolyamot 1743-tól szervezték meg Pesten. Első tanárai Cörver Elek, majd Bajtay Antal voltak. 

Új iskolaalapítások

Az iskolai oktatásban végbement minőségi fejlődésnél azonban talán még jelentősebb volt az a mennyiségi fejlődés, amely az iskolarendszer kiépülésében mutatkozott meg. 1700 és 1765 között a piarista iskolák száma például négyről huszonkettőre nőtt. Különösen a szatmári béke utáni évtized hozott robbanásszerű fejlődést. Ekkor jöttek létre a veszprémi (1711), váci, kecskeméti (1714), pesti, besztercei (1717), debreceni (1719), korponai, szegedi (1720) rendházak és iskolák. Jelentősebb piarista alapítások történtek még Nagykárolyban (1725), Máramarosszigeten (1730), Kalocsán, Nagykanizsán és Tatán (1765). Az újonnan nyitott piarista iskolák általában hamar nagyobbak és fontosabbá váltak a XVII. században alapítottaknál. A század első felében ugyan még a nyitrai volt a legnépesebb piarista iskola, de a század második felétől helyét Pest vette át. A provinciálisok is, akik eleinte leginkább Nyitrán tartózkodtak, 1757-től Pestet választották székhelyüknek. 

Új iskolatípusok

Megjelentek új iskolatípusok is. Nyitrán, Vácott és kisebb méretekben több más helyen is nemesi konviktusokat is vezettek a piaristák, Pesten és számos más helyen pedig nyilvános filozófiai tanfolyamok indultak. 1763-ben piaristák vezetésével nyílt meg az első magyar kamarai mérnökképző intézmény, a szenci Collegium Oeconomicum. Miután 1773-ban föloszlatták a jezsuita rendet, 1776-ban négy volt jezsuita iskolát a piaristák vettek át: Kolozsváron, Selmecbányán, Trencsénben, és Kőszegen. (Utóbbit 1815-tól a bencések vezették, míg a piaristák Léván nyitottak új iskolát.) 

Az új piarista rendházak könyvtárai

A régi és főként az új piarista rendházak könyvtárai híven tükrözték az iskolai rendszerben bekövetkezett változásokat. Az újonnan létesült rendházak ugyanis szintén igyekeztek kiépíteni könyvtáraikat, főként alapvető teológiai művek és tanári kézikönyvek beszerzésével. A nagykárolyi könyvtár alapját például az alapító Károlyi Sándor vetette meg 39 művel 48 kötetben. Huszonkét évvel később, 1747-ben már azt írták róla, hogy „nagyon megfelelő, sok könyvvel fölszerelt, amelyek között lelkiségi, teológiai, filozófiai könyvek, prédikációk, szentírásmagyarázatok, klasszikusok és más vegyes művek nagy számban vannak.” Kicsit színesebb képet mutat a debreceni rendház könyvtárának 1728-ban készített leltára, ahol a teológiai témák mellett ilyen szakok voltak találhatók: világi történelem, jog, orvostudomány, politika, földrajz, retorika, poétika, klasszikusok, matematika. A könyvtárak tematikája tehát egyrészt hagyományos teológiai műveltséggel rendelkező szerzetesi közösségekre utalt, másrészt olyan iskolákra, ahol a latin mellett némi matematikát, alapvető jogi ismereteket, történelmet és földrajzot is tanítottak. A világi tudományok iránti nagyobb nyitás azonban inkább csak a század második felében kezdődött el. Az 1740-ben alapított kisszebeni rendház könyvtárában például – amely első köteteit a Szirmaycsaládtól kapta – a szokásos latin auktorok és teológiai művek mellett már megvoltak a német klasszikus filozófia újabb szerzői, valamint a korszerű lexikonok és természettudományos művek néhány példánya. Egészen különleges mérnöki szakkönyvtára volt a szenci Collegium Oeconomicumnak. 

Könyvgyűjtő piaristák

  A piarista könyvtárak sokszínűbbé válása jórészt annak volt köszönhető, hogy a közös költségen vásárolt művek mellett egyre nagyobb számban kerültek oda olyan könyvek, amelyeket a rendtagok saját használatukra szereztek be egyéni érdeklődésüknek megfelelően. Ezek csak haláluk után kerültek a rendház könyvtárába. Már a XVII. században is voltak nagy könyvgyűjtők a piaristák között, mint például a morva származású Hanacius (Hanák) Ferenc, akitől halála után, 1710-ben 300 kötet került a privigyei könyvtárba. A könyvgyűjtést a rendi Konstitúciók nem tiltották, csupán azt írták elő, hogy a szerzetesi cellákban ne legyenek „különösen díszes könyvek”. A XVIII. század második felében már már ezt sem igen tartották be: egyes előkelő származású és tudós rendtagoknak, mint Cörver Jánosnak, Orosz Zsigmondnak, Horányi Eleknek, Koppi Károlynak, Valero Jakabnak, Dugonics Andrásnak nagy és drága magánkönyvtáraik voltak. Orosz például Itáliában nagyméretű metszetes albumokat vásárolt, Horányinak pedig többek között középkori kódexei voltak. Külön kiemelendő Bajtay Antal 1600 kötetes gyűjteménye, amely azért képez külön esetet, mert tulajdonosa 1760-tól haláláig, 1773-ig erdélyi püspökként a renden kívül élt. Az említett magánkönyvtárak többsége a pesti rendház könyvtárát gyarapította, amely a század második felében a rendtartomány legjelentősebb könyvtárává vált. 

Iskolai könyvtárak

A piaristák iskoláinak a XVIII. század végéig nem voltak külön könyvtárai, ugyanis addig a rendház és az iskola elválaszthatatlanul összetartozott. Az oktatás állami szabályozása azonban ebben is némi változást hozott. Az 1777. évi Ratio Educationis ugyanis nemcsak azt írta elő részletesen, hogy a királyi akadémiák milyen könyvtárakkal rendelkezzenek, hanem tartalmazta azt is, hogy „a gimnáziumokban és kisgimnáziumokban is törekedni kell arra, hogy összeállítsák a szükséges könyvek együttesét, amolyan kis könyvtárat”. A piarista iskolákban is létrejöttek tehát iskolai tanári könyvtárak: volt ahol már a XVIII. század végén, de volt ahol csak a XIX. század második felében. A tanári könyvtárak mennyiségileg mindenhol nagyságrendekkel a rendházi könyvtárak mögött maradtak. Előnyük abban állt, hogy főként a tanításhoz legszükségesebb és legkorszerűbb szakirodalmat tartalmazták. Még később, a XIX. század közepén létesültek az első iskolai ifjúsági könyvtárak, ahonnét a diákság főként irodalmi klasszikusokat kölcsönözhetett.

Irodalom: Balanyi György–Biró Imre–Biró Vencel–Tomek Vince, A magyar piarista rendtartomány története, Budapest, 1943. Visegrádi János, A kegyesrendiek sátoraljaújhelyi házikönyvtárának ismertetése, Sátoraljaújhely, 1910. Régi könyveink és kézirataink katalógusai, A szegedi piaristák könyvtára, összeáll. Varga András, Szeged, 1986 (Acta Universitatis Szegedinensis de Attila József nominatae, Acta bibliothecaria, tomus IX, fasc. 1). Chmelárová, Mária, The Historical Book Collection of the Former Piarist Gymnasium in Sabinov, in Pamiatky a múzeá, 1994, Special issue: Precious Collections in Slovakia, 25-27.