Könyvtárunk egyik féltett kincse, legrégibb kéziratos kódexünk az ún Biblia Parisiensis. A kötet a XIII. század közepén készült párizsi kódexmásoló műhelyben. Íróanyaga nagyon finom vékony pergamen (velum). A szöveget ún. littera parisiensis írással valószínűleg egy személy írta. A kódex elején megcsonkult, a hiányzó két levelet (Szt. Jeromos bevezetése a Vulgata szövegéhez) a 19. század elején, az újra kötéssel egy időben pótolták, és littera parisisensist utánzó írással kiegészítették.
Róma : Művészeti és régészeti barangolás a történelmi múltban. - Budapest : Semmelweis K., 2009. — 252 p. : ill. ; 24 cm
Hvngaria virtvte martis Avstriae svae vindicata libertati et Josepho primo regi svo ivre volentibvsqve proceribvs haereditaria
Ismertető
Iskolai színjátszás latin nyelvű programja. A török uralmat Magyaroszágon felszámoló osztrák uralkodóházat dicsőítő allegorikus játék. A darabot a lőcsei jezsuita gimnázium diákjai mutatták be. A szerzője feltehetően Bednari János SJ (1659-1691) lehetett, aki 1688-ban a lőcsei jezsuita rezidencia retorika és poétika professzora volt (Lukács: Catalogi V. 229., Lukács: Catalogus I. 74-75.). Kiadás évének meghatározása a kronogram alapján. A színlap egyetlen ismert példánya könyvtárunkban ismeretes.
