A piarista oktatás elindulása új szemléletet hozott a természettudományos oktatás rendszerébe a 17-18. században. Kalazanci Szent József fontosnak tartotta az olvasás és írás mellett a matematika oktatását is, mint a diákoknak kenyeret adó, praktikus tudományt. Ebben a szellemben tanítottak Kalazancius későbbi követői is, akik közül a firenzei piaristák szoros kapcsolatba kerültek Galileo Galileivel is, egyfajta titkári feladatokat is vállalva a tudós mellett. Galilei gyakorlati megfigyeléseken alapuló tudományos elvei pedig átkerültek a piarista oktatás elemei közé.
Az 1848. márciusi események egyik sarkpontja a Landerer és Heckenast nyomdában a Nemzeti dal és a 12 pont kinyomtatása. A reformkor elejétől kezdve megfigyelhető a folyamat, hogy az egyes politikai irányzatok saját folyóiratot szereztek meg maguknak, hogy így juttassák el minél szélesebb közvélemény felé nézeteiket. Jellemző adat, hogy míg 1847-ben 65 lap jelent meg, 1848–1849-ben e szám 152-re emelkedett. Az alábbiakban a két legjelentősebb lap, a Pesti Hírlap és a Budapesti Híradó március 15-i híreit eseményeit gyűjtöttük össze.
A Pesti Hírlap (szerk. Csengery Antal) volt hagyományosan a liberális elvek szószólója, 1848/1849 folyamán a centrum felé tolódott, többször jelentek meg radikálisok elleni állásfoglalások. A kormányhoz közel állt, rendeletek, hivatalos közleményeket gyakran jelentettek meg benne. A március 16-i számban a Fővárosi újdonságok cím alatt beszámoltak az eseményekről: „Márt. 15-én reggeli edfél órakor az ifjuság az egyetem’ három szakjabeli kortársaival egyesült, kikhez még sámos, minden koru’ s rangu férfiak is csatlakoztak, ’s Landerer’ és Heckenast’ nyomdája előtt megállván, követelték a’ petitió 12 pontjának, ugy Petőfi Sándor’ egyik költeményének rögtöni kinyomtatását.” A március 17-i számban közölték a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Március 17-től, a sajtószabadság napjától új sorszámozást is kezdett, májustól napilapként jelent meg.
A Budapesti Híradó (szerk. Vida Károly) konzervatív lapok közé tartozott, védte a monarchizmust, bírálta a kormányt és a radikálisokat, a szeptemberi fordulat után pedig nyíltan szembeszállt a szabadságharccal, ezért a Honvédelmi bizottmány betiltotta.
