A piarista oktatás elindulása új szemléletet hozott a természettudományos oktatás rendszerébe a 17-18. században. Kalazanci Szent József fontosnak tartotta az olvasás és írás mellett a matematika oktatását is, mint a diákoknak kenyeret adó, praktikus tudományt. Ebben a szellemben tanítottak Kalazancius későbbi követői is, akik közül a firenzei piaristák szoros kapcsolatba kerültek Galileo Galileivel is, egyfajta titkári feladatokat is vállalva a tudós mellett. Galilei gyakorlati megfigyeléseken alapuló tudományos elvei pedig átkerültek a piarista oktatás elemei közé.
Az Egyház „két tüdővel” lélegzik - Szent II. János Pál pápa
A Pecserszka lavra, ismertebb nevén a kijevi Barlangkolostor a keleti szláv keresztény szerzetesség bölcsője és egyik fontos központja mind a mai napig, mely a 11. század közepétől szolgálja Krisztus ügyét. Az itt élő szerzeteseknek köszönhető, hogy a kijevi Rusz területén elterjedt a kereszténység és ebben szerepe volt egy magyar szerzetesnek is, Mózesnek, akit az orthodox egyház szentként tisztel testvéreivel, Györggyel és Efrémmel együtt. Róluk, a három magyar fivér legendájáról a link alatt olvashatnak. Magyar Szent Mózes a hagyomány szerint a harmadik lakója volt a kolostornak. A közösség a 17. században könyvnyomdát alapított és kiadványaik a Magyar Királyság területeire is eljutottak.
Könyvtárunk egy ilyen igazán ritka kötetet őriz, amit 1738-ban adtak ki Hilarion archimandrita vezetése idején ószláv nyelven, illusztrálva, Matvoslov címen. A könyv egy mindössze 10 cm magas, pici imakönyv, ami tartalmazza a legfontosabb imákat, istentiszteleteket, vásár- és ünnepi énekeket. Egyik oldalán az Istenszülő Szűz Máriának szép ábrázolását láthatjuk. Egykor gondosan díszített kötése mára nagyon megkopott. A kötéstáblákat egykor a feltámadt Krisztus (első tábla) és az Istenszülő Szűzanya (hátsó tábla) egészalakos vaknyomásos képei díszítették, melyek mára szinte teljesen eltűntek. A kötet tábláit kagylódíszes réz csatok fogják össze. A lapok éleitt aranyozással díszítették. A kötet possessori bejegyzése szerint Bajtay Antal erdélyi püspök, piarista szerzetes tulajdona volt és halála után került a pesti rendház könyvtárába.
