A könyvtár nélküli kolostor olyan, mint a fegyver nélküli vár
Hétfő - péntek: 9-16
Hétvégén: zárva
A piarista rend alapításától fogva nyitott volt a változó világra és kereste azokat az eszközöket, amivel a gyermekek nemcsak jobb emberek, hanem jobban felkészültek is lehettek, mint kortársaik. Ezen módszerekkel megismerhették az őket körülvevő világot, megfelelő tudásra tehettek szert, amivel eligazodhattak Isten teremtett világában. Ehhez jól felkészült, széles ismeretekkel rendelkező, az új módszerekre nyitott, bátor tanárokra volt szükség.
Néha meglepő kötetekkel is találkozik a könyvtáros az egyházi könyvtárak polcain keresgélve. Ilyen meglepő felfedezés volt a most bemutatásra kerülő kötet is.
A címe: Die Schule des Locomotivführers : Handbuch für Eisenbahnbeamte und Studirende technischer Anstalten.
Szerzői: Ignaz Brosius (1838-1904) és Richard Koch (1838-1904).
A mozdonyvezetők oktatására szolgáló három kötetes, német nyelvű kézikönyv 1873 és 1875 között jelent meg Wiesbadenben. A gazdag illusztrációkkal ellátott mű végigvezet a gőzmozdonyok teljes szerkezetén:
Első kötete a mozdony kazánjával, és annak szerelvényeivel (biztonsági szelepek, vízállásmutatók, feszmérők, lövettyűk).
Második kötete a mozdony gépezetével és futóművével foglalkozik.
A harmadik kötet pedig a mozdonyvezetésről, a mozdonyon való szolgálatról ad felvilágosítást.
A mű érdekessége, hogy a megjelenés évében, 1873-ban kezdődött el a magyarországi mozdonygyártás, és készült el az első hazai gyártású gőzmozdony a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárakban. Az elsőként elkészült mozdony, a bécsújhelyi Sigl gyár tervei alapján épített MÁV III. osztályú, később 335-sorozatú mozdony volt. Ez a három hajtott tengelyű (C tengelyelrendezésű) mozdony hasonló jellegű gépezet volt, mint ami jelen kötetünk ábráin is megjelenik.
Kevesen tudják, hogy a magyar piarista rendtartomány vasútépítéssel és üzemeltetéssel is foglalkozott. A rend Somogy megyei uradalmában, az ún. Kusztodiátusban a talajviszonyok miatt vált szükségessé egy gazdasági vasút létesítése, mely az uradalmi áruszállítást szolgálta. A vonal Alsóhetény és Gölle között húzódott, és az Attala-Csoma vasútállomáson csatlakozott a MÁV Budapest – Gyékényes fővonalához. Ez a gazdasági vasút Dr. Vámos Károly piarista atya irányítása mellett épült ki 1913-ra. A vasútnak három alkalmazottja volt: egy mozdonyvezető, egy fűtő és egy pályamunkás.
A gazdasági vasút megépítésekor kötetünk már elavultnak számított, nem valószínű, hogy a gazdasági vasút üzemeltetésében, a mozdonyvezető képzésében szerepe lett volna. Valószínűbb, hogy az iskolai fizika-oktatás színesítésére szerezték be. 
