| Cím | Szerző | Oldalszám | Kieg.adatok | Megjegyzés | Tárgyszavak |
|---|
| Szakolca átváltozása, vagy : Egy neolatin epikus műfaj történetéhez | Szörényi László | p. 15-30. | | | |
| Leibniz és Erdély | Font Zsuzsa | p. 31-42. | | | |
| Író és olvasó ábrázolása Bessenyei bölcseleti prózájában | Penke Olga | p. 43-58. | | | |
| A "tudományok", a nemzeti nyelv és az eredetiség : Kármán József Urániájának programírásairól | Bíró Ferenc | p. 59-67. | | | |
| Filozófia, állambölcselet, utópia, szatíra : Bessenyei György Tariménes utazása című regényének műfajtörténeti háttere | Nagy Imre | p. 68-82. | | | |
| August Gottlieb Meissner az Urániában | Szilágyi Márton | p. 83-94. | | | |
| "Pásztori múzsa" a XVIII-XIX. század fordulóján | Debreczeni Attila | p. 95-125. | | | |
| Csokonai Vitéz Mihály német nyelvű megítéléséhez | Fried István | p. 126-136. | | | |
| Csokonai és Anonymus | Szabados György | p. 137-150. | | | |
| Szigvárt apológiája | Margócsy István | p. 151-168. | | | |
| Három kép a tizennyolcadik század időutazóiról | Hász-Fehér Katalin | p. 169-186. | | | |
| Kazinczy kiadói munkásságáról | Mezei Márta | p. 187-202. | | | |
| Az eleven kép : a nemzet és a nyelv kongruenciájának néhány kérdése a XVIII-XIX. század fordulóján | Rákai Orsolya | p. 203-223. | | | |
| Magyar politikai beszédmódok a XIX. század elején | Takáts József | p. 224-248. | | | |
| A Szeged-Pest szellemi útvonal mentén : töredék Dugonics Andrásról és Katona Józsefről | Kerényi Ferenc | p. 249-255. | | | |
| A kecskeméti ügyész | Orosz László | p. 256-266. | | | |
| Intertextuális szövegfogalom és irodalomtörténeti olvasat: egy új Vanitatum vanitas-értelmezéshez | Rohonyi Zoltán | p. 267-282. | | | |
| A "hideg, vizsgáló ész" s a "szeretettel tölt szív" tudománya : ismeretelméleti pozíciók Kölcsey Ferenc gondolkodásában | Varga Pál, S. | p. 283-312. | | | |
| Kölcsey és a romantikus irónia | Kovács Zoltán, Z. | p. 313-345. | | | |
| Wesselényi Miklós, a nemzetnevelő | Dávid Gábor Csaba | p. 346-363. | | | |
| Egy "kedves, ósdi román" : a Bélteky ház és a regényműfaj hagyományai | Imre László | p. 364-379. | | | |
| Az egyetlen eposz | Zentai Mária | p. 380-402. | | | |
| A karthauzi - Eötvös József kultúrtörténeti szintézistervének összefüggésében | Gángó Gábor | p. 403-415. | | | |
| Jósika szegedi boszorkányai | Péter László | p. 416-427. | | | |
| A párizsi kéjhölgy és a szemérmes magyar szűz : gondolatok a reformkor irodalom- és nemzetszemléletéről | Szajbély Mihály | p. 428-444. | | | |
| Petőfi Sándor: A puszta télen | Tamás Attila | p. 445-450. | | | |
| Pandora szelencéje : a póriasság mint "esztétikai" kategória | Milbacher Róbert | p. 451-470. | | | |
| Arany János pályakezdése | Bernáth Árpád | p. 471-490. | | | |
| "...mint Chladni üveglapján a nyírettyű..." : Arany János poétikai nézeteiről | Széles Klára | p. 491-497. | | | |
| "Táncot ropnap, úgy mulatnak" | Korompay H. János | p. 498-504. | | | |
| Egy nótaszerzés története 1850-ben | Deák Ágnes | p. 505-522. | | | |
| A magyar irodalomtudomány Beöthy Kis-tükrében | Dávidházi Péter | p. 523-540. | | | |
| Mikszáth Kálmán: A néhai bárány | Csúri Károly | p. 541-554. | | | |
| Julius (von? ) Reviczky vagy Reviczky Gyula? | Császtvay Tünde | p. 555-573. | | | |
| "...még compilatióban is lehet eredetiség" : egy késő-biedermeier kompilátor, Aszalay József | Baranyai Zsolt | p. 574-590. | | | |
