Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

Biblia Parisiensis (XIII. század közepe)

Könyvtárunk egyik féltett kincse, legrégibb kéziratos kódexünk az ún Biblia Parisiensis. A kötet a XIII. század közepén készült párizsi kódexmásoló műhelyben. Íróanyaga nagyon finom vékony pergamen (velum). A szöveget ún. littera parisiensis írással valószínűleg egy személy írta. A kódex elején megcsonkult, a hiányzó két levelet (Szt. Jeromos bevezetése a Vulgata szövegéhez) a 19. század elején, az újra kötéssel egy időben pótolták, és littera parisisensist utánzó írással kiegészítették.

2023. 01. 14. – 22:09

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2021.01.19. 10:01:27
Forrás: ismertető
Gustav von Aschenbachot a Lido egy fényűző szállodájában egy családjával ott időző, lengyel kamaszfiú szépsége ragadja magával - és a kardot nyelt úrból idővel szánandó kukkoló válik, akit beteljesülhetetlen vágyakozása a kétségbeesés és az elmúlás felé taszít. Utcán összeeső embereket, a rendőrség olasz nyelvű (számára érthetetlen) hirdetményeit és a kövezet mésszel való fertőtlenítését látva felmerül benne a gyanú, amit az idegenforgalomból élő szervek igyekeznek eloszlatni. Végül megtudja, Velencét az ázsiai kolera sújtotta. Menekülni mégis képtelen. A koridézés a Hotel des Bries belső tereiben pazar, az ideges tekintetű Dirk Bogarde színészi játéka hibátlan, a történet modelljéül vett Gustave Mahler szimfonikus költeményei pedig mintha eredetileg is e méltóságteljes melankóliával és a halál bűzével átitatott képsorok aláfestésének készült volna. Aschenbach érkezése gőzösön a tenger felől, a beteg, reszketeg ember megszállott bujkálása a város sikátorait-hídjait járó család nyomában felejthetetlen pillanatok. Ezek az epizódok sokkal pontosabban jelenítik meg a főhős kínjait, amelyet az általa korábban nem ismert szépség megtapasztalása vált ki, mint a film cselekménye. Ez utóbbi inkább egy öregedés és homoszexuális vágy által letepert ember vergődésének tárgyalásában merül ki.