Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Virtuális túra

Virtuális látogatás könyvtárunkban a 3d.orszagjaro.hu segítségével

Könyvtári katalógus

Használati útmutató

Központi Könyvtár katalógusa

Piarista könyvtárak katalógusa

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

Biblia Parisiensis (XIII. század közepe)

Könyvtárunk egyik féltett kincse, legrégibb kéziratos kódexünk az ún Biblia Parisiensis. A kötet a XIII. század közepén készült párizsi kódexmásoló műhelyben. Íróanyaga nagyon finom vékony pergamen (velum). A szöveget ún. littera parisiensis írással valószínűleg egy személy írta. A kódex elején megcsonkult, a hiányzó két levelet (Szt. Jeromos bevezetése a Vulgata szövegéhez) a 19. század elején, az újra kötéssel egy időben pótolták, és littera parisisensist utánzó írással kiegészítették.

2023. 01. 14. – 22:09

Könyvajánlók

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2020.12.11. 10:48:30
Forrás: ismertető
Az emberiség régi álma válik valóra, amikor az első űrhajó a Marsra érkezik. A szonda nem talál életre utaló jeleket. Ám ha néhány kilométerrel arrébb ért volna földet, egész más hírek-kel tért volna haza... Több évtizeddel később már emberek is érkez-nek a vörös bolygó felfedezésére. Egy marsbéli nő erotikus álmaiban előre látja a Zeus-1 űrhajó érkezését. Amikor a földlakók megérkeznek, az asszony féltékeny férje azonnal végez az űrhajó utasaival. A Zeus-2 sem jár sokkal több szerencsével. A gondolatolvasásra képes Mars-lakók kifürkészik az űrhajósok emlékeit és tőrbe csalják őket, hogy az emberiség ne tehesse tönkre bolygójukat. Amikor viszont a Zeus-3 megérkezik a Marsra, már csak halott Marslakókat talál. A korábbi expedíciók egy, az ember számára szinte ártalmatlan, a Marslakókra nézve azonban végzetes vírust hurcolnak be: a bárányhimlőt... :

2020.12.11. 10:56:11
Forrás: ismertető
A felfedezés hőskora után a földlakók lassacs-kán elkezdik benépesíteni a Marsot, amelyet kihalt bolygónak hisznek. Az emberek a legkülönfélébb szándékokkal és elvárásokkal érkeznek ide. Peregrine atya például úgy hiszi, itt megtalálhatja Istent, akinek egész életét szentelte és akinek megpillantása legfőbb életcélja. Mások fájó emlékeik elől menekülve választják lakhelyül a vörös bolygót. Így Leif Lustig és a felesége Anna is, akik elvesztett fiukat gyászolják. A halottnak hitt bolygó váratlan meglepetésekkel szolgál mindazok számára, akikben vágyak, remények vagy kétségek munkálnak... A marsbéli telepesek éppen kezdik megérteni a velük történő meglepő dolgokat, amikor a Földről végzetes hírek érkeznek: odalent kitört az atomháború!

2020.12.11. 11:01:50
Forrás: ismertető
Az atomháború-sújtotta Föld szívszorítóan kopár és élettelen kis pontnak látszik a Marson rekedt emberek távcsövein keresztül. Az atomháború kirobbanása után a marsi gyarmatokat sietősen evakuálták, de szétszórtan maradt néhány telepes a vörös bolygón. Mindenki a maga módján birkó-zik meg a magánnyal. Peter Hathaway a rádióadója mellett ülve kétségbeesetten küldözi jeleit az űr sötét-jébe, s közben imádkozik, hogy hátha a Föld bunkereiben sikerült valakinek túlélnie a kataklizmát. Egy másik városban Genevieve Stelzert a világégés sem tudja kizökkenteni földhözragadt ostobaságából. Tőle sok ezer mérföldnyire Ben Driscoll a Marson próbál társakra bukkanni és szisztematikusan végighívja a telefonkönyvben álló összes számot. Ők és a hozzájuk hasonlók lesznek az értelmes élet továbbvivői a világegyetemben, az utolsó Marslakók.