Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Virtuális túra

Virtuális látogatás könyvtárunkban a 3d.orszagjaro.hu segítségével

Könyvtári katalógus

Használati útmutató

Központi Könyvtár katalógusa

Piarista könyvtárak katalógusa

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

Biblia Parisiensis (XIII. század közepe)

Könyvtárunk egyik féltett kincse, legrégibb kéziratos kódexünk az ún Biblia Parisiensis. A kötet a XIII. század közepén készült párizsi kódexmásoló műhelyben. Íróanyaga nagyon finom vékony pergamen (velum). A szöveget ún. littera parisiensis írással valószínűleg egy személy írta. A kódex elején megcsonkult, a hiányzó két levelet (Szt. Jeromos bevezetése a Vulgata szövegéhez) a 19. század elején, az újra kötéssel egy időben pótolták, és littera parisisensist utánzó írással kiegészítették.

2023. 01. 14. – 22:09

Könyvajánlók

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2013. 12. 11. 17:19:24
Forrás: Kiadói ajánlás
Ez a kötet a magyar stílus általános szabályszerűségeit vagy éppen kirívó jelenségeit igyekszik megismertetni a jelenlegi és a jövendő magyartanáraival, valamint a stílus kérdései iránt érdeklődőkkel. Rendszeres ismeretanyagot kíván nyújtani a stíluselméletben, a stílustipológiában úgy, hogy ezzel a stíluselemzést és ezáltal a szöveg mélyebb megértését szolgálja. Ez a funkcionális-pragmatikai megalapozottságú stilisztika három nagy egységre tagolódik: stíluselmélet, stílustipológia, művészi stílus. A stíluselmélet fejezetei a szövegtől haladnak a kisebb nyelvi szintek felé, illetve a stiláris jellemzők (stílusárnyalatok, képek, alakzatok) bemutatása külön fejezetekben történik. A stílustipológia a szituációhoz és funkcióhoz kötődő stílustípusok jellemzőit igyekszik feltárni. A könyv külön fejezetet szentel az egyéni művészi stílusjegyek megláttatásának. A szerző mindegyik részben a szociokulturális viszonyokhoz, a beszédhelyzethez és a szövegkörnyezethez kötötten vizsgálja a stíluselemek funkcióját, miközben a sok nyelvi anyag stiláris elemzésével fejleszteni akarja az emberekben már meglevő stílusérzéket.