Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Virtuális túra

Virtuális látogatás könyvtárunkban a 3d.orszagjaro.hu segítségével

Könyvtári katalógus

Használati útmutató

Központi Könyvtár katalógusa

Piarista könyvtárak katalógusa

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

Biblia Parisiensis (XIII. század közepe)

Könyvtárunk egyik féltett kincse, legrégibb kéziratos kódexünk az ún Biblia Parisiensis. A kötet a XIII. század közepén készült párizsi kódexmásoló műhelyben. Íróanyaga nagyon finom vékony pergamen (velum). A szöveget ún. littera parisiensis írással valószínűleg egy személy írta. A kódex elején megcsonkult, a hiányzó két levelet (Szt. Jeromos bevezetése a Vulgata szövegéhez) a 19. század elején, az újra kötéssel egy időben pótolták, és littera parisisensist utánzó írással kiegészítették.

2023. 01. 14. – 22:09

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2014.06.05. 11:53:43
Forrás: Kiadói ajánlás
A szerző kutatási területe a 16 18. század magyar irodalom- és egyháztörténete, különös tekintettel annak a latinitással összefüggő vonatkozásaira. A 18. század végének (és a 19. század elejének) klasszicizáló irodalmi folyamatait kutatva születtek meg a latin humanitashoz kötődő poétikaelmélet általános részét (generalis institutioját), majd műfajelméletét (poesis specialis artis poeticae), az elbeszélő és a lírai költészetét feldolgozó kötetei. Ezeket a folyamatokat a 16. századtól a magyar irodalmi nyelvújítás korszakáig mutatta be. A főként az iskolákban oktatott poétikaelmélet mellett a latin humanitáshoz költői gyakorlatok is tartoztak. A verselést viszont az iskola falain belül művelők világi vagy egyházi pályájukon is folytatták. Eszerint különültek el a 16 18. század folyamán a latin poézist művelők. A neolatin lírai költészetnek számolhatunk egyrészt világi, másrészt egyházi vonulatával, ez utóbbin belül pedig elkülöníthetjük a katolikus és a protestáns felekezet törekvéseit, melyek azonban nagyon sokszor közös vonásokat mutattak. A katolikus lírai költészetet vizsgálva ugyancsak elválasztható a világi papság és a szerzetesrendek, főként a jezsuiták (és a piaristák) költői működése. E munka a latin humanitashoz kötődő poézis kérdéseit tekinti tehát át a katolikus (szerzetesrendi) oktatás oldaláról, a tanári és a tudósi költői tevékenység körének két jeles csoportját vizsgálva. Első kötetünkben azokét, akik a poézis oktatásában és művelésében egyaránt számottevő teljesítményt mutattak fel. Ők pedig a humanitas kiépítését meghatározó jezsuiták és követőik, majd ellenlábasaik, a piaristák voltak. Elsőként a szép-jó esztétikai hatalmát is megmutató magyar jezsuita költők bemutatása következik, majd a folytatásban (az I/2. kötet) a nehéz életkörülményeket és tragikus léthelyzeteket átélő, a kor poézisét befolyásoló s művelő piarista atyáké.