Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

A cseh Károli-Biblia

 A Biblj Swatá… [1596] Kralicei Bibliaként ismert a szakirodalomban. A Kralicei Biblia a cseh kultúrára gyakorolt nyelvi, vallási, irodalmi hatása hasonló, mint a németeknél a Luther-Biblia, az angolok Jakab király Bibliája, vagy hazánkban a Károli Gáspár által készített fordítás.

2022. 09. 22. – 09:16

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2016.11.16. 9:02:30
Forrás: https://moly.hu/konyvek/szilard-leo-a-delfinek-hangja
A magyar származású amerikai fizikus-biológus 1961-ben, angol nyelven megjelent népszerű politikai szatírája magyar nyelven mindmáig nem látott napvilágot. Szilárd Leó (1898-1964) tudományos munkássága közismert: ő fogalmazta meg a nukleáris láncreakció elvét, részt vett az első atomreaktor megtervezésében, és fontos szerepet játszott az atombomba létrehozásában. 1939-ben Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő kezdeményezésére hívta fel Roosvelt elnök figyelmét az atomkutatás fontosságára. Ennek hatására indult meg később a Manhattan-terv, amelynek célja az amerikai atombomba előállítása volt. A háborút követően Szilárd elsősorban biofizikai ill. molekuláris biológiai kutatással foglalkozott. Emellett azonban politikusi és szépírói tevékenysége is figyelemreméltó. A hidegháború idején számos nemzetközi konferencián aktívan síkraszállt a nukleáris fegyverkezési verseny megfékezéséért és szorgalmazta a tudósoknak a leszerelés érdekben folytatott együttműködését. Élénk szelleme a politikai szatíra műveléséig is elvezette. Legismertebb írása, A delfinek hangja a hidegháborús korszaknak a science-fiction műfajba ágyazott, szatirikus ábrázolása. A magyar kiadáshoz dr. Rónaky József, fizikus, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója írt ajánlást. A könyv nem a delfinek intelligenciájáról szól, hanem az emberi műveletlenségről