Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

Biblia Parisiensis (XIII. század közepe)

Könyvtárunk egyik féltett kincse, legrégibb kéziratos kódexünk az ún Biblia Parisiensis. A kötet a XIII. század közepén készült párizsi kódexmásoló műhelyben. Íróanyaga nagyon finom vékony pergamen (velum). A szöveget ún. littera parisiensis írással valószínűleg egy személy írta. A kódex elején megcsonkult, a hiányzó két levelet (Szt. Jeromos bevezetése a Vulgata szövegéhez) a 19. század elején, az újra kötéssel egy időben pótolták, és littera parisisensist utánzó írással kiegészítették.

2023. 01. 14. – 22:09

Könyvajánlók

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2014.06.05. 12:00:41
Forrás: Kiadói ajánlás
A szerző kutatási területe a 16 18. század magyar irodalom- és egyháztörténete, különös tekintettel annak a latinitással összefüggő vonatkozásaira. A 18. század végének (és a 19. század elejének) klasszicizáló irodalmi folyamatait kutatva születtek meg a latin humanitashoz kötődő poétikaelmélet általános részét (generalis institutioját), majd műfajelméletét (poesis specialis artis poeticae), az elbeszélő és a lírai költészetét feldolgozó kötetek. A főként az iskolában oktatott poétikaelmélet mellett a latinhumanitashoz költői gyakorlatok is tartoztak, melyeket az iskola falain belül művelők világi vagy egyházi pályájukon is folytattak. Eszerint különültek el a 16-18. század folyamán a latin poézist művelők. A neolatin lírai költészetnek számolhatunk tehát egyrészt világi, másrészt egyházi vonulatával, ez utóbbin belül pedig elkülöníthetjük a katolikus és a protestáns felekezet törekvéseit, melyek azonban nagyon sokszor közös vonásokat mutattak. A katolikus lírai költészetet vizsgálva ugyancsak elválasztható a világi papság és a szerzetesrendek, főként a jezsuiták és a piaristák költői működése. E munka a latin humanitashoz kötődő poézis kérdéseit tárgyalja a katolikus (szerzetesrendi) oktatás oldaláról, a tanári és a tudósi költői tevékenység körének két jeles csoportját vizsgálva. Első kötetünkben azokét, akik a poézis oktatásában és művelésében egyaránt számottevő teljesítményt mutattak fel. Ők pedig a humanitas kiépítését meghatározó jezsuiták voltak. A munka második része a nagy hagyományú, a hitéletre és az oktatásra, valamint a tudományra egyaránt nagy figyelmet fordító piarista szerzetesrend elfeledett költőit és azok munkáit tekinti át. (A későbbi folytatásban azonban a magyar művelődést és a latin poézis történetét ugyancsak alapvetően befolyásoló protestáns költők bemutatása fogja követni.)