Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Virtuális túra

Virtuális látogatás könyvtárunkban a 3d.orszagjaro.hu segítségével

Könyvtári katalógus

Használati útmutató

Központi Könyvtár katalógusa

Piarista könyvtárak katalógusa

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

Biblia Parisiensis (XIII. század közepe)

Könyvtárunk egyik féltett kincse, legrégibb kéziratos kódexünk az ún Biblia Parisiensis. A kötet a XIII. század közepén készült párizsi kódexmásoló műhelyben. Íróanyaga nagyon finom vékony pergamen (velum). A szöveget ún. littera parisiensis írással valószínűleg egy személy írta. A kódex elején megcsonkult, a hiányzó két levelet (Szt. Jeromos bevezetése a Vulgata szövegéhez) a 19. század elején, az újra kötéssel egy időben pótolták, és littera parisisensist utánzó írással kiegészítették.

2023. 01. 14. – 22:09

Könyvajánlók

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2014.01.16. 15:39:45
Forrás: Kiadói ajánlás
1956. július 14-én egy francia pap - Joseph Wresinski (1907-1988) - kimegy egy Párizs környéki nyomornegyedbe. Maga is nagyon szegény sorból származik. A tervezett három hónap helyett egész életére ott marad. Az ő életinterjúja a kötet, amelyben tiszta és eltökélt hangon szólal meg ismét az emlékeztető, amit egy hónappal a II. Vatikáni Zsinat megnyitása előtt XXIII. János pápa egy rádióinterjúban kimondott: az Egyház a szegények egyháza. A könyv eredeti címe provokatívabb a magyarnál: Les pauvres sont l'Église - "Az Egyház - a szegények". Ez az azonosítás fontos: "Az Egyház nem pusztán közösséget vállal a legszegényebbekkel. Ő maga a legszegényebbek összessége" (38). A tétel tehát legalább annyira szól arról, hogy mi az Egyház, mint arról, hogy kik a szegények: "az Egyház éppúgy, mint Jézus és a szegények, teljesen kiszolgáltatott minden pénzügyi, politikai és ideológiai hatalomnak" (43), sőt, "egy napon újra ki kell majd nyilvánítania magáról, hogy nem más, mint a világ söpredéke" (49). Végső alapja ennek az, hogy Jézus értünk szegénnyé lett, és ez - bár ennek historizáló kifejtése (194) a mai bibliakritika fényében túlzásnak tűnik - a jelenséget a 2Kor 8,9 hatástörténetébe helyezi. A teológiai alapkérdések inkább a könyv első harmadában szerepelnek, a továbbiakban a társadalmi és politikai vonatkozásokról esik szó. Wresinski atya egyértelmű álláspontot fejt ki arról, hogy miért nem csatlakozott a marxizmushoz. Ragaszkodik a követelményhez, hogy a szegényekkel élve valóban "belőlük kiindulva" gondolkodjunk, és ne helyettük. Nagyon érdekes a fejezet a felszabadítás teológiájáról (335-372), amelyben fenntartásokat fogalmaz meg: valóban a legszegényebbek öntudatát képviselik-e? Munkájába kezdettől fogva bekapcsolt önkénteseket is, az ő bemutatásuk talán a könyv legszebb oldalai. Így jön létre az ATD Quart Monde (ATD: Aide ? Toute Détresse) civil szervezet, amellyel mintegy "az Egyházon kívül is az Egyházat építették" (261). A szervezet komoly teljesítménye, hogy sikerült ráirányítania a figyelmet a "Negyedik Világ" létezésére: a jóléti társadalmat kísérő mélyszegénységre. 1992 óta az ő kezdeményezésük nyomán október 17-ike a szegénység elleni küzdelem világnapja. Az utolsó fejezet a szerzetesség helyét mérlegeli, mint amely több ponton is kapcsolódik a szegényekhez, és ez az összhang csendül fel a zárómondatokban is: "Az ember haszontalannak érzett imája, az a meg nem hallgatott, meg nem értett, el nem fogadott imádság, amely által mégis üdvözül az ember: ezek ők, a szemlélődők az Egyházban. Ilyen értelemben ők a legszegényebbek imája, a szegények pedig az Egyház." Várnai Jakab OFM