Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Virtuális túra

Virtuális látogatás könyvtárunkban a 3d.orszagjaro.hu segítségével

Könyvtári katalógus

Használati útmutató

Központi Könyvtár katalógusa

Piarista könyvtárak katalógusa

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

A cseh Károli-Biblia

 A Biblj Swatá… [1596] Kralicei Bibliaként ismert a szakirodalomban. A Kralicei Biblia a cseh kultúrára gyakorolt nyelvi, vallási, irodalmi hatása hasonló, mint a németeknél a Luther-Biblia, az angolok Jakab király Bibliája, vagy hazánkban a Károli Gáspár által készített fordítás.

2022. 09. 22. – 09:16

Könyvajánlók

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2020.11.17. 21:13:00
Forrás: ismertető
Filmünk dokumentum jellegű ugyan, de mégis több annál. Valódi zene, valós szereplők, valódi történetek alkotják a tartalmat, de az elbeszélés dramatikus felépítése azt az érzést adhatja a nézőnek, hogy álom szerű zenés balladát lát. Ez az eredeti elbeszélés mód adja a film a hagyományos dokumentumfilmtől eltérő dramaturgiáját. A zenészek sorsa és a zene sorsa egybefonódik, haladunk a sorsok, és a zenék útjain. Mindegyik szereplő, természetes módon hoz egy újabb történetet, egy újabb sorsot, egy újabb zenét. Vannak bizonyos országok, régiók, ahol nem maradt más az embereknek csak a saját múltjuk, és ez a múlt - mint ebből a meséből kiderül - többet ér, mint más helyek ultramodern jelene és vélt jövője. A múltat, a hely szellemét, lelkét pedig zenében fejezik ki ezek az emberek, a zenében szólal meg a saját történetük, a felmenőik története, sorsa, a megőrzött és élő múlt. (Bereczki Csaba)

2020.11.17. 22:17:27
Forrás: ismertető
2006-ban készült el Bereczki Csaba rendező kilenc részes sorozata az erdélyi tradicionális zenéről, Életek Éneke címmel. A szerzők szándékai szerint Wim Wenders Buena Vista Social Clubjára hajazó dokumentum-játékfilm az erdélyi népzene világába vezeti nézőit. Emberpróbáló feladat volt a különböző helyszíneken forgatott, más-más zenei közösséget, főhőst középpontba állító részeket egységes, saját ívvel, lendülettel rendelkező filmben ötvözni. Ám a vállalkozás kétségkívül sikerült: a kiváló rendezői koncepció mellett ez leginkább a mesteri operatőri munkának (Nemes Tibor, Czigány Gergő), a vágónak (Lemhényi Réka) és a zenei szakértőként is működő egyik szereplőnek, Kelemen Lászlónak köszönhető. Végtelenül fontos, mondhatnánk éltető eleme ugyanis a filmnek a személyes, baráti kapcsolatokra alapozott helyismeret. Az Életek éneke egy kaleidoszkópszerű képbe sűríti a zenészek életéből merített pillanatokat. A szelíd road-movie meghatározás ne tévessze meg azokat, akiknek felkelti érdeklődését. Romániában járunk be távoli helyeket, amelyeket a zenélés módjának, szerepének, fontosságának motívuma köt össze, ám sem időben, sem térben nem haladunk előre egyenletesen. Emberi gesztusok, érzelmek, élettapasztalatok, világlátások és ezeknek a művészi kifejezésmódban, az időről időre felcsendülő zenében való összegződése adja a film kötőanyagát. Színes életképeket látunk, rövid kis elbeszéléseket hallunk, amelyeket a zenei részek folytatnak, megerősítenek. A film dramaturgiai ívét pedig a valóságból merített szomorú esemény, egy temetés és az alkotás kedvéért megrendezett párizsi fellépés összekötése adja. A szimbolikus kezdet több értelemben is egy folyamat végét jelzi: Fodor Sándor Neti, a kiváló erdélyi cigányprímás sírjánál összegyűlt zenészek egy kulturális gyakorlatot , egy zenélési formát és annak hagyományozódási módját is búcsúztatják. A film végén Párizsba utaznak egy közös fellépésre, ez a lezárás egy új kezdetet, a világzene színpadán való megjelenést jelképezi. A film által közvetített tudás sokkal gazdagabb, szerteágazóbb, érzelmi töltésénél fogva pedig mélyebb bármilyen ismeretszerzési formánál, megszerzése közben pedig kiváló zenei és mozi élményben lehet részünk.