Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

Biblia Parisiensis (XIII. század közepe)

Könyvtárunk egyik féltett kincse, legrégibb kéziratos kódexünk az ún Biblia Parisiensis. A kötet a XIII. század közepén készült párizsi kódexmásoló műhelyben. Íróanyaga nagyon finom vékony pergamen (velum). A szöveget ún. littera parisiensis írással valószínűleg egy személy írta. A kódex elején megcsonkult, a hiányzó két levelet (Szt. Jeromos bevezetése a Vulgata szövegéhez) a 19. század elején, az újra kötéssel egy időben pótolták, és littera parisisensist utánzó írással kiegészítették.

2023. 01. 14. – 22:09

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2014.05.26. 10:32:17
Forrás: Kiadói ajánlás
Einstein, a modern világkép nagy gondolkodója szerint Isten nem kockajátékos, a világot szükségszerűség, Isten előre maghatározott rendje uralja. Hasonlót állított Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás is, de a másfél évszázaddal Tamás után fellépő Nicolaus Cusanus (1401-1461) szerint, Istent inkább a kocka- vagy labdajáték metaforájával érthetjük meg. Cusanus annak a felszabadult kognitív beállítódásnak a gondolkodója, amely Istenről a kockajátékos metaforájával próbál meg beszélni, és amely a Nyugat felfedező gondolkodását lehetővé tette és működteti. Ez a szabadság, és a belőle eredő moralitás attitűdje, ami Isten képmásává tehet bennünket, Cusanus hasonlatával olyan pénzérmékké, melyre Isten képmása van nyomtatva. Cusanus számára a végtelen gazdagságú és szabadságú világ tele van ellentéttel és ellentmondással, ám Istenben és az emberi észben minden egységbe kerül. Cusanus a bajor herceggel, Ioannesszel beszélget a labdajáték, a dobás és a vetés rejtelmeiről. A labdajáték vagy a borsóvetés mintája szerint vetődünk a világba, és nem csak nincs előre, egyenes vonalúan meghatározva sorsunk, de eleve szabadok vagyunk a jövőre, világunk megalkotására, Isten azzal teremt bennünket, hogy lehetővé tesz minket, lehetővé teszi, hogy megteremtsük magunkat ugyanolyan szinte végtelen sok módon, amilyen sokan, amilyen sok módon vagyunk. Nicolaus Cusanus véletlenül került saját korába, pontosabban, ahova született már nem az ő ideje volt, ami pedig következett annak eljövetelében és megalkotásában jelentős része lett: nem tartozik igazán a középkorhoz, mert már nem skolasztikus-középkoriasan gondolkodik, de történetileg még nem az újkor gondolkodója, hiszen amikor ő él, az újkor még ténylegesen nem létezik. Cusanus maga teremti meg saját egyéni korát, amely aztán mindannyiunk kora lesz, az újkort. Nem egyedüli teremtője ennek a kornak, de egyik elindítója, és nagyhatású első teoretikusa.