Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Virtuális túra

Virtuális látogatás könyvtárunkban a 3d.orszagjaro.hu segítségével

Könyvtári katalógus

Használati útmutató

Központi Könyvtár katalógusa

Piarista könyvtárak katalógusa

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

Az első könyv a távcsőkészítésről avagy Galilei és a piarista oktatás

A piarista oktatás elindulása új szemléletet hozott a természettudományos oktatás rendszerébe a 17-18. században. Kalazanci Szent József fontosnak tartotta az olvasás és írás mellett a matematika oktatását is, mint a diákoknak kenyeret adó, praktikus tudományt. Ebben a szellemben tanítottak Kalazancius későbbi követői is, akik közül a firenzei piaristák szoros kapcsolatba kerültek Galileo Galileivel is, egyfajta titkári feladatokat is vállalva a tudós mellett. Galilei gyakorlati megfigyeléseken alapuló tudományos elvei pedig átkerültek a piarista oktatás elemei közé.

2022. 09. 28. – 09:29

Könyvajánlók

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2014.05.26. 10:32:17
Forrás: Kiadói ajánlás
Einstein, a modern világkép nagy gondolkodója szerint Isten nem kockajátékos, a világot szükségszerűség, Isten előre maghatározott rendje uralja. Hasonlót állított Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás is, de a másfél évszázaddal Tamás után fellépő Nicolaus Cusanus (1401-1461) szerint, Istent inkább a kocka- vagy labdajáték metaforájával érthetjük meg. Cusanus annak a felszabadult kognitív beállítódásnak a gondolkodója, amely Istenről a kockajátékos metaforájával próbál meg beszélni, és amely a Nyugat felfedező gondolkodását lehetővé tette és működteti. Ez a szabadság, és a belőle eredő moralitás attitűdje, ami Isten képmásává tehet bennünket, Cusanus hasonlatával olyan pénzérmékké, melyre Isten képmása van nyomtatva. Cusanus számára a végtelen gazdagságú és szabadságú világ tele van ellentéttel és ellentmondással, ám Istenben és az emberi észben minden egységbe kerül. Cusanus a bajor herceggel, Ioannesszel beszélget a labdajáték, a dobás és a vetés rejtelmeiről. A labdajáték vagy a borsóvetés mintája szerint vetődünk a világba, és nem csak nincs előre, egyenes vonalúan meghatározva sorsunk, de eleve szabadok vagyunk a jövőre, világunk megalkotására, Isten azzal teremt bennünket, hogy lehetővé tesz minket, lehetővé teszi, hogy megteremtsük magunkat ugyanolyan szinte végtelen sok módon, amilyen sokan, amilyen sok módon vagyunk. Nicolaus Cusanus véletlenül került saját korába, pontosabban, ahova született már nem az ő ideje volt, ami pedig következett annak eljövetelében és megalkotásában jelentős része lett: nem tartozik igazán a középkorhoz, mert már nem skolasztikus-középkoriasan gondolkodik, de történetileg még nem az újkor gondolkodója, hiszen amikor ő él, az újkor még ténylegesen nem létezik. Cusanus maga teremti meg saját egyéni korát, amely aztán mindannyiunk kora lesz, az újkort. Nem egyedüli teremtője ennek a kornak, de egyik elindítója, és nagyhatású első teoretikusa.