Könyvtárunk egyik féltett kincse, legrégibb kéziratos kódexünk az ún Biblia Parisiensis. A kötet a XIII. század közepén készült párizsi kódexmásoló műhelyben. Íróanyaga nagyon finom vékony pergamen (velum). A szöveget ún. littera parisiensis írással valószínűleg egy személy írta. A kódex elején megcsonkult, a hiányzó két levelet (Szt. Jeromos bevezetése a Vulgata szövegéhez) a 19. század elején, az újra kötéssel egy időben pótolták, és littera parisisensist utánzó írással kiegészítették.
Deus Eucharisticus in ara ignoto Deo olim per Sidrach, Misach, & Abdenago regi Nabuchodonosor, magistratibus, & populis ejus manifestatus
Ismertető
Iskolai színjáték latin és magyar nyelvű programja, mely Nabukodonozor király által kemencébe vetett három ifjú, Sidrák, Misák és Abednego történetét dolgozza fel. A darabot a kolozsvári jezsuita kollégiumban adták elő 1700 úrnapján, zenészek közreműködésével. Az iskoladráma feltételezhető szerzője Csepelényi [Cseplény, Czepelenyi] Ferenc SJ (1676-1737), aki a kolozsvári jezsuita misszió retorika és poétika tanára volt 1700-ban (Lukács: Catalogi VI. p. 53., Lukács: Catalogus... I. p. 197.). A színlap mindkét ismert példányát könyvtárunk őrzi.