A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től szeptember 21-e a magyar dráma napja, emlékéül annak, hogy 1883-ban ezen napon tartották a Nemzeti Színházban Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatóját. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek jobb megismer(tet)ésére.

Konrad Gessner (1516–1565) svájci orvos, természetkutató ötkötetes műve a modern zoológia kezdetének tekinthető, bár számos képzeletbeli és mondabeli állat leírását is tartalmazza, de a 10e folión közölt, mintegy 1000 metszettel ellátott munkában szisztematikus leírást adott az állatokról.

Ha vizuális költészetről hallunk, akkor rögtön a 20. századi képversek, Apollinaire kalligrammái, Kassák Lajos betűversei jutnak eszünkbe, noha a műfaj sokkal régebbi. Első emlékének a Kr. e. 1700-ban íródott phaisztoszi korongot tekintjük, melyen spirál alakban olvashatunk hieroglifikus jelekkel írt szöveget. Európában a 17. század, a barokk ideje a képvers fénykora, hazánkban a 18. században éli virágkorát, köszönhetően több piarista szerzőnek, akik élen jártak a képversek alkotásában.

„Bölcsesség, igazhívők, hallgassuk a szent evangéliumot! Szent N. evangéliumának olvasása”

Bourgelat, Claude (1712-1779): Élémens d'hippiatrique, ou Nouveaux principes sur la connoissance et sur le médecine des chevaux. című, 1751-ben megjelent kétkötetes műve Bajtay Antal SchP piarista tanár, erdélyi püspök magánkönyvtárának részeként került a Piarista Központi Könyvtárba.

A 16. század előtt az orvoslás tanulása szinte egyet jelentett Galenus (129–c. 216) munkáinak ismeretével. Majd másfél évezreden keresztül szinte megkérdőjelezhetetlen tekintélynek számított, akinek a szövegei alapján a sebészetet is oktatták, noha Galenus még azt gondolta, hogy a majmok és az emberek teste egyforma, így sokszor majmok boncolása alapján készítette el leírásait. Az 1530-as évek második felében Andreas Vesalius (Andries van Wezel, 1514–1564) padovai felllépése hozott döntő változást, aki diákok és látogatók szeme láttára végzett boncolásokat.

A latin egyházban Aranyszájú (Krizosztomosz) Szent Jánost (347k.-407) szeptember 13-án, a keleti keresztények január 30-án ünneplik Nagy Szent Vazullal és Teológus Szent Gergellyel együtt. A három szent főpap egyikeként, egyháztanít óként tisztelhetjük Konstantinápoly érsekét. Nevéhez kórházak és jótékonysági intézmények alapítása, a mindennapi éltre reflektáló egyházi beszédek és levelek fűződnek.

Napjainkban egy piarista diák számára Dugonics András neve aligha ismeretlen, noha ma már nem emlegetjük irodalmunk legnagyobb alakjai között. A 19. században Dugonics András piarista szerzetes  mint „a nemzeti szellem egyik legnagyobb ébresztője” a nemzeti kánonhoz tartozott. Az országos ismertséget és sikert Etelka (Pozsony–Kassa, 1788.) című regénye hozta el neki.

A füveskönyvek (latinul: Herbarium, németül: Kräuterbuch) olyan botanikai összeállítások, melyek gyakorlati felhasználásra, orvosi célra készültek. Ezek a könyvek jó képet adnak a korabeli emberek növénytani, természeti ismereteiről, egyszersmind a gyógyszerkészítés korai emlékei is.

A mai Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium jog elődjét, a piarista szerzetesek vezették a jezsuita rend feloszlatása után 1831-1851 között vezették. Ehhez kapcsolódva elemi oktatást is végeztek 1880-ig. A piarista időszakból származó időszakban megjelent diáknévsorok (érdemsorok) közül sok megtalálható könyvtárunk állományában. Az érdemsorok digitális változatait elérhetővé tettük honlapunkon. Ugyanitt a levéltári iratokról is lehet tájékozódni.

Érdemsorok időköre: