Nyitvatartás:

Hétfő - péntek: 9-16

Hétvégén: zárva

Virtuális túra

Virtuális látogatás könyvtárunkban a 3d.orszagjaro.hu segítségével

Könyvtári katalógus

Használati útmutató

Központi Könyvtár katalógusa

Piarista könyvtárak katalógusa

Kapcsolat

Címünk

1052 Budapest,
Piarista köz 1.

Telefonszám

+36(1) 486-4478

E-mail cím

pkk@piarista.hu

Kincseinkből

A kassai Korán

A piarista rend alapításától fogva nyitott volt a változó világra és kereste azokat az eszközöket, amivel a gyermekek nemcsak jobb emberek, hanem jobban felkészültek is lehettek, mint kortársaik. Ezen módszerekkel megismerhették az őket körülvevő világot, megfelelő tudásra tehettek szert, amivel eligazodhattak Isten teremtett világában. Ehhez jól felkészült, széles ismeretekkel rendelkező, az új módszerekre nyitott, bátor tanárokra volt szükség.

2022. 09. 29. – 09:32

Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2014.05.16. 11:53:00
Forrás: Kiadói ajánlás
Bár a II. vatikáni zsinat után a teológia művelésének és tanításának módszerei jelentős változáson mentek keresztül, és a dogmák már nem kapnak olyan kiemelkedő helyet, mint korábban, a teológusokat ma is foglalkoztatja a kérdés, hogy mi a szerepe a dogmáknak az egyház életében, hogyan képes az egyház végérvényes és megváltoztathatatlan igazságokat a mai korban is hitelesen, intellektuális felelősséggel képviselni és továbbadni. Örömünkre szolgál, hogy a Jezsuita Rend Magyarországi Rendtartománya most újból megjelenteti Alszeghy Zoltán és Maurizio Flick jezsuiták dogmafejlődésről szóló tanulmányát, amely magyar nyelven mind ez idáig a legterjedelmesebb és legkorszerűbb munka. Számot vet az egyház mint kinyilatkoztatást befogadó, hitét megélő és értelmező közösség történelmi feltételezettségével s így a dogmák történetiségével. A dogmáknak eredete van, története van, fejlődnek, és értelmezésük is szüntelenül tökéletesedik. Az utóbbi időszakban a kinyilatkoztatásra, a hagyományra (a hit áthagyományozására), és az egyházra irányuló teológiai reflexió is jelentősen elmélyült, s ez is elkerülhetetlenül kihat a dogmák megértésére és a dogmafejlődés teológiájára. Alszeghy Zoltán évtizedeken át volt Rómában a Pápai Gergely-Egyetem professzora, és jó barátjával, Maurizio Flickkel nemcsak kiváló teológiai könyveket írt, hanem számos lelkigyakorlatot is együtt tartottak. Írásukat az új kiadás számára nyelvileg gondoztuk, a lapalji jegyzetek adatait pontosítottuk. Két újabb tanulmányt is felvettünk a kötetbe. Az egyiket a dogma mibenlétéről a mai teológiában a spanyol Luis F. Ladaria írta, aki szintén jezsuita teológiaprofesszor. Ő is évtizedeken át tanított a Gregorianán, tanítványa volt Alszeghynek, és hozzá hasonlóan neki is a teológiai antropológia volt az egyik szakterülete. Hosszú éveken át volt a Nemzetközi Teológiai Bizottság titkára, jelenleg pedig (2008-tól) a Hittani Kongregáció titkára. A harmadik írás pedig a legújabb hermeneutikai nézőpontokkal számot vetve és az új evangelizáció kontextusában taglalja a dogmák értelmezését. Ez a Nemzetközi Teológiai Bizottság dokumentuma, és talán érdemes megjegyezni, hogy bár e bizottság tagjait mindig a szentatya nevezi ki, állásfoglalásai nem számítanak a szó szoros értelmében tanítóhivatali megnyilatkozásnak. A három tanulmányt létrejöttük sorrendjében (1976, 1983, 1989) vettük fel a kötetbe, eredeti megjelenésük adatai pedig az egyes írások végén találhatók.