Budapest (Pest). Piarista gimnázium

Intézmény jelenlegi hivatalos neve
Piarista Gimnázium (Budapest)
Intézmény rövid története

Pest szabad királyi városnak a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc utáni első iskoláját a városi tanács megbízásából nyitották meg a piaristák. A tanács által kiállított alapítólevelet 1717. október 30-án írta alá a rend magyarországi viceprovinciálisa, Zajkányi Lénárd. A tanítás november 7-én kezdődött 155 tanulóval. A város 1718-ban megvásárolta az iskola számára a későbbi görög udvarban lévő, félbehagyott és üresen álló jezsuita rezidenciát.

1743-ban Cörver Elek piarista kezdeményezésére bölcsészeti tanfolyamot nyitottak, amely 1752-ben nyilvános jellegű lett. ez a bölcsészeti iskola úttörőnek bizonyult a modern irányú természettudományos szemlélet meghonosításával. A magyar filozófiai szaknyelv létrejöttének fontos eseménye volt, hogy 1777-ben Benyák Bernát piarista vezetésével magyar nyelven folyt le a nyilvános vizsga. 1784-ben Szablik István fizikatanár felbocsátotta az iskola udvaráról hazánkban a második hőléggömböt. A reformkorban a magyar szellem egyre erősebben érvényesült az iskolában. Az 1848/1849-es szabadságharc után 8 osztályos gimnáziummá fejlődött.1851-ben itt tartották az egyik első érettségi vizsgáthazánkban. 1945 után általános iskolával bővült az intézmény, és 12 évfolyamos iskolaként államosították, 1948-ban. 1950-ben újra megnyílt az állam és az egyház közötti megállapodás alapjánnégy évfolyamos gimnáziumként. Emellett a budapesti rendházban működött a rendi növendékek teológiai és tanárképző intézete, az 1895-ben megalakult Kalazantinum.

1953-ban minisztériumi rendelkezésre át kellett költöznie a belvárosból (az 1913-1917-ben épült iskola palotából) a józsefvárosi Mikszáth Kálmán térre, a Sacré Coeur nővérek egykori Sophianum intézetének épületébe. 1989-től megszűnt a létszámkorlátozás, és fokozatosan bővülve 6 évfolyamos gimnáziummá vált, amely a korábbi évtizedekhez hasonlóan, de már világi tanárokkal együttműködve az ország egyik legszínvonalasabb gimnáziumai közt foglalt helyet. Eközben a Váci utcai régi épületet az ElTE Bölcsészettudományi Kara 2001-re kiürítette. Az anyaház (tartományfőnökség székhelye), a kápolna és az iskola korszerű helyreállítása megkezdődött. Az építkezési munkálatok befejeztével 2011-bem költözött vissza a gimnázium eredeti épületébe.

Tanárai között több akadémikus, egyetemi tanár volt. A tanítványok közül két Nobel-díjas tudós (Hevesy György, Oláh György), 18 püspök, jeles költők és írók, művészek és közéleti személyiségek, köztük hat miniszterelnök (Bittó István, Wenckheim Béla, Khuen.Héderváry Károly, Imrédy Béla, Teleki Pál, Antall József) került ki az utolsó évszázadokban.

(Borián Tibor - Koltai András - Legeza László: Piaristák. Mikes K., 2007. p. 51-52.)

Kronológia
  • Residentia: 1717-1766
  • Domus: 1766-
  • Iskola:
    • Elemi/általános iskola (1-4. évf.):1777-1858, 1946-1848
    • Gramm. (1-4 gimn., 5-8. évf.): 1717-1948, 199?-
    • Human. (5-6. gimn.,9-10. évf.): 1718-1948, 1950-
    • Filozófia (7-8. gimn., 11-12. évf.): 1743-1784, 1850-1948, 1950-
    • Konviktus/diákotthon: 1945-1948
  • Plébánia: 1752-1761 (Belvárosi plébániatemplom)
Intézmény földrajzi helye